Schachtner-ház, homlokzat (XII., Városmajor utca 24.), MÉM MDK Tervtár, ltsz. R 11460
„Minthogy a szóbanforgó épület fel van véve a székesfőváros műemlékszerű épületeinek lajstromába, Pogány Móric műépítésznek ez az eljárása mindenképpen dicséretre és elismerésre méltó cselekedet volt” – írja Csányi Károly. A Műemlékek Országos Bizottsága rendes tagjának véleményére Pogány házadómentességi kérelmének elbírálásához volt szükség. Csányi teljes meggyőződéssel támogatta a 15 évre szóló kérelmet, mivel Pogány olyan nagy költséget fordított a felújításra, amelyből hasonló méretű teljesen új épületet is emelhetett volna, és „csupán azért hozta ezt a nagy áldozatot, hogy az épület műemlékszerű részeit, tehát a szóbanforgó homlokzatot és kapuzatot megmenthesse. […] Régi műemlékeink fenntartása nemcsak az államnak, hanem városainknak is elsőrangú érdeke, mert azok múltunk kultúrájának beszédes tanúi. Annál inkább elismerésre méltó, ha egy-egy műemlékünket magánember őrzi meg és tartja fenn, saját költségén.” Az ekkor érvényben lévő, első műemléki törvény (1881. évi XXXIX. törvénycikk) értelmében a műemlék fennmaradásához a tulajdonos fenntartó szándékára is szükség volt. És bár léteztek több ezer értékes, védelemre érdemes emléket tartalmazó gyűjtések, a hivatalosan műemlékké nyilvánított épületek száma rendkívül alacsony volt, nem érte el a félszázat sem – ez az épület sem volt közöttük, 1960-ban lett védett.
A budai oldalon álló romantikus épület még a városegyesítés előtti idők tanúja, 1847-ben emelte Schachtner Jakab pékmester. Zártsorú beépítésben álló, kilenctengelyes utcai homlokzatát hatszögű pillérpárok tagolják, a nyílászárók csúcsíves záródásúak. A homlokzatot geometrikus díszű pártafal zárja, különleges hatását a szinte láthatatlan, lapos hajlású tetőnek is köszönheti. Az épületen napjainkban is felújítási munkák zajlanak, a Keresztes Nővérek rendházaként újul meg.
Felhasznált források és irodalom:
MÉM MDK Tudományos Irattár, MOB iratok 1931/402.
MÉM MDK Tervtár, ltsz. D 50976
Budapest műemlékei, II. (Magyarország műemléki topográfiája, 6.). Szerk. Pogány Frigyes, Dercsényi Dezső. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1962. 572–573.
Budapest. (Magyarország művészeti emlékei, 3.). Szerk. Zakariás G. Sándor. Budapest, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, 1961. 181.
Konrádyné dr. Gálos Magda: Városmajor utca. Budapest, 16. 1978. 2. 34–37.
F. Dóczi Erika