A hónap műtárgya – 2023. január

A Belvárosi templom és az Erzsébet királyné emlékmű védőépülete, 1935 körül, üvegnegatív, ltsz: 031.235N

Ezen az 1930-as években készült fotón, bár fő témája a Belvárosi templom, mégis a tekintetünket először az előtérben elhelyezkedő Erzsébet királyné emlékmű védőépületének látványos íve ragadja meg. E szobor felállítását már 1898-ban, közvetlenül a királyné halála után elhatározták, erről törvény intézkedett, bizottság alakult és pályázatot írtak ki a szobor tervezésére. Sajnos az első, második, harmadik, sőt a negyedik pályázati forduló is sikertelenül zárult, csak az ötödik körben tudtak döntésre jutni, ekkor Zala György és Hikisch Rezső pályaműve győzött. A pályáztatás időszakában az elhelyezendő mű helyszíne is sokszor változott, eredetileg a Várhegy oldalába, majd az Ybl Miklós térre, később a Margitszigetre szánták. Végül 34 évvel a királyné halála után, 1932 szeptember 25-én, ünnepélyes külsőségek közepette, Horthy Miklós kormányzó részvételével avatták fel a mai Március 15., akkori Eskü téren. Az emlékmű nem aratott osztatlan sikert, sem a szakma, sem a közönség nem szerette, főleg a szobor fölé emelt csarnok váltott ki ellenérzéseket. Erről Genthon István a Magyar Szemle hasábjain így ír: „úgy hisszük tárgyilagosak maradtunk, ha azt állítjuk, hogy Hikisch Rezső historizáló ízlésű alkotása ízléses munka, de a maga helyén tökéletesen alkalmatlan és értelmetlen.” Fotónkon az épület monumentálisnak hat, azonban a valóságban inkább kisszerűnek ítélték a hatalmas Piarista-ház előterében, stílusa és méretrendje sem illett a benne foglalt szoborhoz. A világháborút az emlékmű épségben vészelte át, de az új szocialista rendszer nem pártolta a királyné kultuszát, így 1953-ban a szobrot eltávolították, helyére rövid időre Stróbl Alajos Halászlány-kútja került (ezt megrongálták, ezért 1959-ben eltávolították), a hatvanas évek elején pedig a védőépületet is lebontották az új Erzsébet-híd építése és a tér rendezése miatt.