Évszázadok öröksége című kiállításunkon az installációk részeként a tervtári raktár fiókos szekrényei is szerepet kapnak, amelyekben főként eredeti dokumentumokat helyezünk majd el.
Közülük az egyik a szeptember hónap műtárgyának választott ceruzarajz, amely – mint azt a kupolán és a minareten látható keresztek is elárulják – még a mellette álló kórház kápolnájaként örökítette meg Jakováli Hasszán pasa dzsámiját. A Ferenczy Károly tervei szerint végzett műemléki helyreállítás (1959–1960) a belső tér átalakítására koncentrált, így a Bayer Gyula által rögzített állapot lényegében megegyezik a maival; leszámítva a vakolt homlokzatokat, az ablakrácsokat, valamint, hogy a keresztek helyére visszakerültek félholdak.
Ez a ceruzarajz a kiállítás több témájához is kapcsolódik:
A műemlékek dokumentálása során mindvégig fontosak voltak az épület és környezetének viszonyát érzékeltető szabadkézi rajzok. Számos ilyen készült a Felső Építő Ipariskola Foerk Ernő vezette szünidei felmérései alkalmával, amelyek a Műemlékek Országos Bizottságának a munkáját segítették. 1917-ben Bayer Gyula is hallgatóként készítette el a dzsámit ábrázoló rajzát.
Azt, hogy Foerk a török kori emlékek felvételét célozta meg, a korszak politikai eseményei is indokolták. Az emlékanyag dokumentálása, az egyes épületek védetté nyilvánítása 1914 után komoly lendületet vett, ugyanis a magyar kormány többek közt ezzel a gesztussal kívánta elérni, hogy V. Mehmed szultán a központi hatalmak oldalán harcoljon az első világháborúban.
1. Kőről kőre – Mindent a dokumentálásról
2. Ti és mi – Társadalom és műemlékvédelem
3. Mi a műemlék? – A védés története
Vajon melyik szekcióba kerül Bayer Gyula rajza?
szerző: Kovács Gergely Károly
