Stippek József egerági felmérési rajza

Az építészet hónapját ünnepelve a MÉM MDK Tervtárából származó különleges ceruzarajzot és készítőjét mutatjuk be. A főképp Baranya és Tolna megyei barokk templomokra specializálódott Stippek József építész mintegy 950 darab felmérési rajzát őrzi a gyűjtemény.

Stippek 1923-ban ajánlotta fel szolgálatait a trianoni békeszerződés nyomán értékes épületállományának jelentős részét is elveszítő ország műemlékes szakembereinek. Felismerte ugyanis, hogy a megmaradt területek falusi templomainak felmérése is fontos feladat, főképp, ha azok középkori eredetűek. Tettét hazafias érzelmek vezérelték („Vajha munkám az irredentát is szolgálná”), fizetséget nem várt érte. Következő évben megküldte a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei, ma már Ózd részét képező szentsimonyi és uraji Árpád-kori eredetű és gótikus templomokról készült 17 felmérési rajz fénynyomatát. A Műemlékek Országos Bizottsága (MOB) szívélyesen fogadta az ajándékot, és jelezte, hogy a további munkákat is örömmel átveszik. A folytatásra 1944 augusztusában került sor, mikor Stippek 240 Baranya megyei templomról készült vázlatot és műszaki rajzot ajánlott fel. Ekkor már érezhető érdeklődésének eltolódása az újkor felé: túlnyomórészt barokk stílusú épületekről készített felmérést. A rajzokért összesen 3000 pengőt kért. Lux Kálmán támogatta az értékes munkát, a légoltalmi költségek terhére javasolta a megvételt.

Így került a Tervtár birtokába a közel ezer darab rajz, amelyek mind arról tanúskodnak, hogy készítőjük jó rajzkészségű, művelt és jószemű építész volt, aki nagy alapossággal örökített meg számos templomot. Általában A4-es méretű lapokra, ceruzával dolgozott, a papírt rendkívül takarékosan használva (több esetben újrahasznosítva); de szép számmal találhatunk pauszra készült, felszerkesztett tusrajzokat is. Felmérte az épületek alaprajzát, homlokzatait, kétirányú metszetet vett fel, és a legtöbbről helyszínrajzi vázlatot is készített. Ahol a berendezést is megörökítette, a vázlatos rajz körül rövid feliratban megjelölte a főbb tudnivalókat: anyagot, technikát, datálást. Több esetben készített nézet- és részletrajzot olyan építészeti, iparművészeti elemekről, amelyekre napjaink kutatói is felfigyelnének. Mivel az adott körülményeket a lehető leghűebben dokumentálta, Stippek rajzai megbízható építéstörténeti forrásként szolgálnak.

Éppen ilyen aprólékos megfigyeléseket rögzít a Hónap Műtárgya, a Pécshez közeli egerági Sarlós Boldogasszony templom 18. századi berendezésének felmérési rajza is, amelyet Stippek József 1926 októberében készített (ltsz. 1358). Láthatjuk a főoltárt, mellékoltárt, a padokat, a szenteltvíztartót és a keresztelőkutat, a főkaput, valamint a szentély- és sekrestyeajtók szárnyait (vasalataik külön kirajzolva), a kovácsoltvas csengőt, egy gyertyatartót, illetve a papi széket. Alaposabban megnézve kiolvashatjuk például, hogy az aranyozott fa gyertyatartó 75 cm magas, és négy darab is van belőle, hogy a padok tölgyfából, míg a szentélyajtó diófából készült, az oltároknál színezésre való utalás található, a vasalatok pedig léptékben vannak (1/4 és 1/5 jelöléssel). A mészkőből faragott egykori keresztelőkút feliratát, miszerint az Úr 1730. évében készült, odanyilazta a megfelelő helyre. Jobbra lent jelezve: SJ monogram és a dátum (1926.X.16-17).

Stippek életéről viszonylag kevés ismeretünk van. A Magyar Királyi Állami Felső Építő Ipariskolában folytatott építészeti tanulmányokat, amelyek során 1912-ben részt vett a Foerk Ernő által vezetett nyári hallgatói felmérési úton, és Segesvár környéki erődtemplomokat dokumentált. Helyreállította a józsefvárosi plébániatemplomot; budapesti lakása a közeli Jázmin u. 9. sz. alatt volt. Érdekesség, hogy jelentős templomfelmérő tevékenysége során mintegy 40-50 darab 18–19. századi szobrot gyűjtött össze, amelyek a család gyűjteményébe kerültek, majd 1963-ban bekövetkezett halála után – egyéb értékes tárgyakkal, iratanyaggal együtt – a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozták.

Az életmű további – szintén Baranya megyei templomok felmérését tartalmazó – darabjai, kb. 160 tétel, a BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszékére került. Az egyesítéssel-átvétellel kapcsolatos egyeztetés folyamatban van.

                                                                                                          szerző: F. Dóczi Erika