A hónap műtárgya

Bartolomeo Gaetano Pesci a bolognai Accademia Clementina tagja és tanára, látképfestő 1780-ban négy festményt készített Esterházy Fényes Miklós számára Fertődről, amely a kastélyt a négy égtáj irányából ábrázolja. A festmények közül csak a kert felőli maradt meg, a többi 1945 után eltűnt.

A festmény fotószerűen, hitelesen ábrázolja a díszes kertet, a kastély déli homlokzatát és kétoldalt a két melléképületet: balra az operaházat, jobbra a marionettszínházat, illetve az azokhoz csatlakozó épületszárnyak cserépfedéses tetejét. A festmény a nagy parter középtengelyében állva déli irányból néz az épületegyüttes felé. Jól kivehetők a virágszegéllyel keretezett nyírt gyepfelületek, a szökőkutak, a szobrok és díszvázák, a fa dézsákban kitett, gömbölyű lombkoronájúra nyírt díszfák (citrusfélék), valamint a kert bal és jobb szélén elhelyezkedő nyírt fasor. Az egész jól megtervezett látvány a kastély főépületére koncentrál. A főépület középső szárnyának két oldalán szobrokkal és kővázákkal díszített áttört kőkerítés határolja az úgynevezett kamarakerteket, amelyeknek egy része süllyesztett volt, hogy az oda helyezett virágzó vagy éppen termést hozó narancsfák lombkoronája a kastély földszintjéről a kertbe kilépők számára szemmagasságban legyen. A kamarakertek külső oldalát magas kerítés határolja. Leghátul, mindkét oldalon a főépület egy-egy földszintes oldalszárnya látható, amelyek külső sarkához nagyméretű szabadtéri festmény csatlakozik, mintegy lezárva a látványt.

Az ábrázolt részletekből igen sok ma is megfigyelhető, látható, elsősorban maga a kastély épülete, valamint közvetlen környezetében az áttört kőkerítések. A figyelmes szemlélő a helyszínen azt is észreveheti, hogy a két oldalsó földszintes szárnyat azóta megtoldották, így a szabadtéri festmények helyén ma már a meghosszabbított épület áll. A szökőkutak helyét most kör alakú mélyedés jelzi. Kertrégészeti kutatásokból tudjuk, hogy a kastély oldalában a festményen ábrázolt süllyesztett kertrész pontosan úgy nézett ki, ahogy azt ábrázolták. Mindezek alapján joggal feltételezhetjük, hogy a festmény apró részletei is hiteles ábrázolások, és így a rá tekintő számára - mintha egy fotó lenne - jobban elképzelhetővé válik, milyen is volt Fertőd az 1700-as évek végén.

Koppány András
 

A festmény a MÉM MDK Magyar Építészeti Múzeum gyűjteményét gazdagítja (ltsz. 75.11.1).
 

Felhasznált irodalom:

Galavics Géza: Eszterháza 18. századi ábrázolásai - a kép, mint művészettörténeti forrás Ars Hungarica 2000/1. 37-71

Galavics Géza: Eszterháza 18. századi kertje 2013 (Kő kövön, Dávid F.)

Fatsar Kristóf: Magyarországi barokk kertművészet Bp. 2008. 107-108.

 

 


Bartolomeo Gaetano Pesci festményének részletgazdagsága az első pillanatban talán nem tűnik fel, de közelebb hajolva számtalan finom valós egyedi részlet figyelhető meg.

 


A kertet nyugat felől határoló nyírt sövényt ábrázolja a festmény e részlete, előterében az egyik szökőkúttal. Jól látszanak a faszerkezetes sövényben kialakított díszes faszerkezetes portálok (kapuk).

 


A kép részletén az épület nyugati oldalán levő kamarakert, és az előterében levő kert látható. Az áttört kőkorlát mögött újabb kőkorlát látszik, amely a süllyesztett kertrészt határolta. A földszintes szárny végén balra kivehető a szabadtéri illuzionista festmény.

 


A keleti kert kastély közeli részlete, ahol szintén jól látszik az itt elhelyezkedő kamarakert. Előtte részletesen ábrázolja a festmény a talpazatokon álló szobrokat és egy kő díszvázát. A virágszegély kialakítása is jól kivehető: a nyírt zöld gyepet keskeny sárga kavicscsík határolja, ezt igen alacsonyra nyírt bukszus sáv követi, majd maguk a virágok következnek, hogy aztán a széles út felé újabb bukszus sáv határolja az ültetési mezőt.