Deákné Oszkó Ágnes Ivett

  • Kutatási Osztály
tudományos kutató

Deákné Oszkó Ágnes Ivett vagyok, művészettörténet-német szakos bölcsész diplomámat a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán szereztem 2008-ban. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Fotótárában és Tervtárában végeztem múzeumi gyakorlatomat, majd 2009-től a Szépművészeti Múzeum külsős tárlatvezetője lettem. 2010-ben a Magyar Építészeti Múzeum Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ akkori jogelődjénél, a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálatnál kezdtem dolgozni művészettörténész kutatóként. Jelenleg harmadik gyermekemmel vagyok Gyesen, s a Baumhorn Lipót zsinagógaépítészetéről írott doktori értekezésem védésére készülök. A disszertáció témájával 2005 óta foglalkozom, a Történelmi Magyarország területén elhelyezkedő világi és szakrális épületek felkereséséhez több, rövid kutatói tanulmányútra szóló ösztöndíjat is elnyertem. Kutatásaim eredményeit az azóta eltelt időben hazai és külföldi szakmai konferenciákon ill. kiadványokban mutattam be.

A 19-20. századi zsinagógaépületek kutatásán kívül legfőbb munkám a TájÉrtékKataszter (TÉKA) program intézményi koordinálása volt 2009-2010-ben. Ennek során a Marcali- és Sárbogárdi Kistérségek épített örökségi elemeit vettük számba, s a műemlék ill. helyi védelem alatt álló objektumok mellett még közel kétezer tételt találtunk leírásra és fotódokumentációra érdemesnek. 

További feladataim: Szentendre, Dumtsa Jenő u. 1. sz. lakóház értékleltára, 2010; részvétel a Sümegi Püspöki Palota falkutatásában, 2010; részvétel a pilisborosjenői plébánia értékleltárában, 2011.

 

Legfontosabb publikációk:

  • Hagyomány és reform versengése. Adalékok az elbontott székesfehérvári zsinagógák építéstörténetéhez. – In: Műemlékvédelem LXI. évf. 1-2. sz. 2017; 68-85.
  • Historizáló szecesszió Szegeden. Egy fővárosi (zsinagóga)építész művei és megbízói.  – In: Szecesszió az Alföldön. Dolgozatok a régió művészet- és várostörténetéből. A kiskunfélegyházi Kiskun Múzeum és az ELTE BTK Művészettörténeti Intézete konferenciakötete. Kiskunfélegyháza, Kiskun Múzeum, 2017; 183-193.
  • „The Works of the Budapest Architects Lipót Baumhorn and Károly Kovács in Novi Sad at the Turn of the Century.” – In: RIHA Journal 0181, 10. November 2017. (Journal of the International Association of Research Institutes in the History of Art). http://www.riha-journal.org/articles/2017/0181-oszko (2018. április 6.)
  • Baumhorn Lipót, a historizáló szecesszió (zsinagóga)építésze. – In: Építőművészek Ybl és Lechner korában. Budapest, Terc, 2015; 196-229.
  • Deákné Oszkó Ágnes et al.: A Marcali táj épített öröksége. – In: Máté Zsuzsanna – Dr. Kollányi László (szerk.): Rejtőzködő kincsek. Tájértékek Magyarországon. Budapest 2011, TÉKA-projekt; 105-131.
  • Kistérségi tájértékek – In.: Örökség, XV. Évf. 1-2. szám, 2011. január-február, 50-51.
  • Ismeretlen „műemlékek” nyomábanA Nemzeti Örökségvédelmi Központ tájérték-felmérése. – In.: Szalon, 14. évf. 2. sz., 2010. december, 60-63.
  • Synagogen und Wohnhäuser um 1900. Bemerkungen zum Stil von Lipót Baumhorn. In: Acta Historiae Artium, Tom. XLIX, 2008. 536-547.