Rómer Flóris hagyatékáról halálának 135. évfordulóján

2024. március 18. - 2024. március 19.
Rövid összeállításunkban a műemléki gyűjteményben őrzött hagyatékán és annak provenienciatörténeti vázlatán keresztül emlékezünk meg Rómer Flórisról, a magyar műemlékvédelem korai időszakának egyik kulcsfigurájáról.

A művészettörténet és a műemlékvédelem tudománytörténete hosszú ideje behatóan foglalkozik Rómer Flóris munkásságával. Életrajzi adatai jól ismertek, hagyatékának egy jelentős szelete pedig a műemléki gyűjtemény fontos részét képezi. Nem véletlen, hogy a korábbiakban több cikket is közöltünk például miniatúramásolatairól, viselettörténeti kutatásairól, margitszigeti belépési engedélyét 2023 áprilisában a hónap műtárgyává választottuk, a Műemlékvédelmi Dokumentáció Osztály 2020-ban rendezett kamarakiállításán pedig bemutattuk hagyatékának egy szűk keresztmetszetét.

Halálát követően rendkívül hamar megfogalmazódott annak igénye, hogy munkásságának dokumentumai, az által gyűjtött könyvek és különféle források a Műemlékek Országos Bizottsága archívumába kerüljenek. Zajnay János nagyváradi kanonok előbb a Magyar Nemzeti Múzeum számára ajánlotta fel Rómer 195 kötetét. Miután az intézmény kiválogatta közülük azt a néhányat, amelyre szüksége volt, Hampel József felhívta a MOB figyelmét a hivatal profiljába jobban illeszkedő anyag megszerzésének lehetőségére. 1889. április 29-én Czobor Béla előadó a bizottság rendes ülésén indítványozta, hogy tegyenek kísérletet Rómer hagyatékának: jegyzőkönyveinek, rajzainak és könyvtárának megvásárlására. Erre azért is égetően nagy szükség volt, mert az előző év decemberében elhunyt Henszlmann Imrének a hivatalban dolgozók által addig gyakorta és haszonnal forgatott könyvgyűjteménye a kassai múzeumhoz került.

A MOB 1890-ben 500 forintért vásárolta meg a Rómer-hagyaték egy részét, úgymint 45 úti jegyzőkönyvét, több mint 450 „régészeti művet” (könyvet), több mint 200 kisnyomtatványt, valamint viselettörténeti jegyzeteit. Ez az együttes a következő évben további anyagrészekkel gyarapodott. Megtaláljuk köztük a szerző harangokról írt jegyzeteit, kazulákkal és egyéb, a liturgia szertartásai során használt ruhákkal foglalkozó kiadatlan értekezéseit, fényképeit, valamint Schulcz Ferenc építész felméréseit és terveit. A szerzeményezés kapcsán meg kell említsük, hogy a MOB nem mulasztotta el visszaadni a kölcsönt, amennyiben a Corvinákra vonatkozó, a saját gyűjteményeibe kevésbé illeszkedő anyagot átadta a Magyar Nemzeti Múzeumnak.

A MOB által megszerzett gyűjtemény hűen tükrözi a szerző gazdag életművét, szerteágazó tudományos tevékenységét. Saját kezű munkái mellett szisztematikus gyűjtésének eredményeit is megtaláljuk benne. Előbbiek közül kiemelendők a Tudományos Irattárban őrzött ún. Rómer-jegyzőkönyvek. Az útjai során teleírt füzetek a szerző pozitivista szemléletmódjának hű lenyomatai, és temérdek adatot tartalmaznak az épületek korabeli állapotára vonatkozólag. Többnyire címszavakra szorítkozó leírásait vázlatrajzok kísérik. Sok esetben felskiccelte az alaprajzot, rögzítette az épület nézetrajzát, illetve részleteit, például a boltozati bordák profiljait, a különböző ornamenseket, a mérműveket és a feliratokat. A dokumentációs tevékenysége során keletkezett forrásanyag mellé leginkább saját szavai illenek, amelyeket Jávor Anna idéz a Rómer születésének bicentenáriumán kiadott kötet bevezetőjében: „felmásztam elhagyott váraink ormaira, felkerestem életveszedelemmel falusi tornyaink harangjait, kúszom dohos pincékbe és odvas barlangkoba, éspedig sokszor egy pár kődarab vagy elhányt cserépért, igen sokszor pedig azért, hogy meggyőződvén arról, miszerint az ajánlott helyen semmi sincs, többé oda ne fáradjak.” Ugyanezzel az elszántsággal gyarapította könyvtárát, és gyűjtötte az általa kutatott témák emlékeit dokumentáló nyomtatványokat és egyéb ábrázolásokat.

A kegyes utókor persze nem csak hagyatékának megőrzésével, továbbá a különböző tudományágak általi gondozásával ápolta Rómer emlékét. Beszédes, hogy a Lakatos utcát, amelyben megszületett, Pozsony szabad királyi város tanácsa már 1891-ben átnevezte Rómer utcának. A városi múzeum homlokzatán pedig emléktáblát helyeztek el a tiszteletére, amelyet Möller István, a MOB építésze tervezett.

 

Kovács Gergely

 

Felhasznált források

 

MÉM MDK, Műemlékvédelmi Dokumentáció Osztály, Tudományos Irattár, Lymbus, ltsz. K 673: Rómer Flóris-hagyaték

 

MÉM MDK, Műemlékvédelmi Dokumentációs Osztály, Tudományos Irattár, MOB iratok 1889/39.; 1890/23., 33.

 

Felhasznált irodalom

 

Archaeologia és műtörténet. Tanulmányok Rómer Flóris munkásságáról születésének 200. évfordulóján. Szerk. †Kerny Terézia, Mikó Árpád. Budapest, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2015. (a korábbi irodalom összefoglalásával)

 

Kerny Terézia: Rómer Flóris hagyatéka az Országos Műemléki Felügyelőség gyűjteményeiben. Archaeologiai Értesítő, 118. 1991. 105–109.

 

Tombor Ilona: Rómer Flóris útijegyzetei. Művészettörténeti Értesítő, 3. 1954. 276–278.