Kós Károly születésének 140. évfordulója az első Magyar Építészet Napja

2023. december 16. - 2023. december 16.


Idén először Kós Károly (1883-1977) építész, író, grafikus születésnapja egyben a Magyar Építészet Napja is. A szakmai ünnepnap alkalmából kerülnek majd átadásra az állami építészeti díjak és új elismerésként a Kós Károly-életműdíj is.

Ebből az alkalomból a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központban őrzött Kós Károly-hagyaték legszebb tárgyaiból válogattunk.

 

 

Kós Károly második gyermeke, Kós András szobrász több változatot is készített édesapja portréjából, amelyeknek a Férfiképmás címet adta. Férfiképmás (Kós Károly). Szobrász: Kós András, 1970-es évek. MÉM MDK Múzeumi Osztály. Fotó: Hack Róbert

 

Kós hallgató korában készítette ezt a lakóháztervet. A centrális alaprajzú lakás helyiségei az ebédlő köré szerveződnek. Építőanyaga terméskő, rönkszerkezet, zsindelyes fedéssel. Kis vidéki ház terve. Kísérlet székely népies irányban. 1906.08.29. MÉM MDK Múzeumi Osztály

 

A Városmajor utcai elemi iskola és óvoda Bárczy István kislakás- és iskolaépítési programja keretében épült fel 1910-1911-ben Kós Károly és Györgyi Dénes tervei alapján. 1986 óta a tervező nevét viseli. Az épületről az 1910-es években készült egy színes fotósorozat autochrom technikával. A képek a legkorábbi színes épületfotóink közé tartoznak. Városmajor utcai elemi iskola és óvoda. Távlati kép. 1910-es évek, MÉM MDK Múzeumi Osztály

 

Az épület mintája egy kalotaszegi kisbirtokos és fia udvarháza volt, amely két, folyosóval összekötött házból áll. Kós ebben az időszakban tervezte saját lakóházát, a „Varjúvárat”, amelynek első terve több ponton hasonlít a bölény-és bivalyházhoz. Az épületet a II. világháború okozta sérülések miatt le kellett bontani, az eredeti tervek alapján 2010-ben építették újjá. Az állatkerti bivalyház makettje. MÉM MDK Múzeumi Osztály. Fotó: Nyirkos Zsófia

 

A Nagybánya melletti Misztótfalu parókiája Kós egyik kései alkotása. Építésének története szép példája a tervező és megrendelő közti intenzív együttműködésnek, amely a Molnár József református lelkésszel folytatott levelezésből fejthető fel. Az 1960 és 1976 között folytatott levelezés során a lelkész többször is küldött szelídgesztenyét az építésznek, ami szimbolikus jelentőséggel bír: a gesztenyéseiről híres mezőváros tanácsa a hagyomány szerint ezzel igyekezett megörvendeztetni az erdélyi fejedelmeket és főurakat. Kós az első, 1960-ban küldött gesztenyésládát visszafordította a postán, ám a következő években már szívesen fogadta, és ahogy leveleiből és képeslapjaiból kiderül, gyerekei és unokái között osztotta szét. A misztótfalusi parókia délnyugati homlokzata 1976 januárjában. MÉM MDK Múzeumi Osztály

 

Magyaróvári Fanni Izabella