Zádor Anna Budapesten látta meg a napvilágot és fiatal iskolaévei után zsidó származása ellenére is sikerült bejutnia az egyetemre. Művészettörténész oklevelét 1926-ban szerezte meg Hekler Antal professzornál. Diploma után néhány évig fizetés nélküli tanársegédként dolgozott az egyetemen, majd elszegődött a Franklin Társulathoz, ahol irodalmi szerkesztőként, a kiadó nagyasszonyaként 15 évnyi felbecsülhetetlen munkája volt. A társulatnál vállalt titkári állása révén a szellemi és irodalmi élet egyik középpontjába került.
A kiadónál töltött évek alatt azonban az ő életét is beárnyékolta a háború. A barátoknál való hosszú bujkálás után 1948-ban térhetett vissza a közéletbe, és ekkor jutott olyan állásokhoz is, amelyek mint képzett művészettörténészt megillették. Mint építészettörténészt, az egykori Műemlékek és Múzeumok Országos Központjában alkalmazták. Ekkor kezdte oktató tevékenységét is az Eötvös Loránd Tudományegyetem művészettörténeti tanszékén, Fülep Lajos professzor mellett. Ugyancsak szerepet kapott a művészettörténet akadémiai bizottságának munkájában, új folyóiratainak kiadásában.
Az Akadémián a Major Máté vezetése alatt álló Építészetelméleti és Történeti Bizottság mellett Zádor Annára hárult az építészettörténettel foglalkozó albizottság vezetése.
Később azonban elszegődött az egyetemhez. Munkahelyévé a Művészettörténeti Tanszék vált, ahol Fülep Lajos közbenjárására előbb docens, később professzorasszony lett. Az egyetemen töltött hosszú évek alatt generációkat oktatott és nevelt a szakmára.
Számos tanítványa, barátja emlékszik meg személyéről. Tanárként következetes oktató, érdekes, „ízes, plasztikus stílusban” beszélő előadó, és minden esetben elfogadó, támogató és elhivatott pedagógus volt. Hallgatóinak nemcsak szakmai tevékenységére, hanem emberi magatartására is odafigyelt. Tanítványi körben talán ezért is nevezték őt egyszerűen csak „Mamának”, aki barátai mellett az orgonabokrokkal körülölelt, Rózsahegy utcai virágzó kertjében diákjait is sokszor vendégül látta.
Személyénél jobban csak szakmai munkássága fénylett, melyet számos korszakalkotó mű jelez.
Zádor Anna a magyar klasszicizmus és kertépítészet területén tett kutatásaival elévülhetetlen érdemeket szerzett. A szakma neki köszönheti Pollack Mihály milánói hagyatékának megtalálását és feldolgozását, a magyarországi klasszicista építészet és művészet önálló fogalomként való definiálását, de Zádor Anna neve jelzi a magyarországi kertépítészet kutatásának felvirágzását is. Munkái közül ma is alapműnek számít és sokat forgatott a Rados Jenővel kiadott A klasszicizmus építészete Magyarországon c. mondhatni „kéziköny”, az Építészeti szakszótár, a Genthon Istvánnal szerkesztett négykötetes Művészeti Lexikon, és nem hiányzik a korszakot kutatók könyvespolcáról Pollack Mihályról írt nagymonográfiája sem.
Szerkesztette a Fülep Lajos nevével jelzett A magyarországi művészet története második kötetét, Dercsényi Dezsővel közösen Kis magyar művészettörténetet adott ki, és kezdettől részt vett az új, nyolc kötetre tervezett, A magyarországi művészet története c. sorozat kiadásában is.
Az 1968-ban megalakuló Magyar Építészeti Múzeum is Zádor Anna és kollégája, Rados Jenő közbenjárására jött létre.
Munkássága, szakmája iránti töretlen elköteleződése és odaadása kutatóként és pedagógusként is megszámlálhatatlanul sokat adott a magyar építészet- és művészettörténetnek.
Halála után megalakult a Zádor Anna Alapítvány, amely végrendelkezése szerint olyan fiatal építész- és művészettörténészeknek ítéli oda a Zádor Anna-díjat, akik ígéretes munkát végeznek ezen a területen. Intézményünk több kollégája is büszkélkedhet ezzel az elismeréssel.
Marosi Ernő szavait idézve, Zádor Anna volt az, aki korában „sokak számára – a szakterületen belül és kívül, az országban és azon kívül egyaránt – a művészettörténészt és a művészettörténetet megszemélyesítették”.
Krébesz Lili
Felhasznált irodalom
Mojzer Miklós: Zádor Anna köszöntése: Tabula Gratulatoria: Zádor Anna irodalmi munkássága 1984-1993. in: Művészettörténeti értesítő 43. évfolyam (1994)1994 / 1-2. sz.
Salamon István: Életút - Beszélgetés Zádor Anna építésszel. in: Magyar Szemle, 1994 (3. évfolyam, 1-12. szám)1994 / 12. szám
Várkonyi Ágnes: Rendhagyó portrévázlat és Ruttkay Kálmán: Emlékezés Zádor Annára. Zádor Anna 2. Szerk. Bardoly István, Markója Csilla. Enigma, 15. 2008. No 55. 13–15., 16–17.
Zádor Anna 1–4. Szerk. Bardoly István, Markója Csilla. Enigma, 15. 2008. 1.: No 54. 1–170., Enigma, 15. 2008. 2.: No 55. 1–179., Enigma, 15. 2008. 3.: No 57. 1–142, Enigma, 16. 2009. 4.: No 58. 1–142.
Zádor Anna I–IV. Szerk. Markója Csilla, Bardoly István. Enigma, 15. 2008. No 54., 55., 57. és 16. 2009. No 58.
Műemlékvédelem, 2004 (48. évfolyam, 1-6. szám)2004 / 2. szám / KÖNYVEK / Horváth Edina: ZÁDOR ANNA-DÍJ
Mindegyik fotó: MÉM MDK, Tudományos Irattár Lymbus ltsz. K 1899.
