225 éves a Szent Rókus Kórház

2023. május 28. - 2023. május 28.
225 évvel ezelőtt óriási ünnepség keretében nyitották meg a Pesti Polgári Köz-Ispotályt, mai köznyelvi megnevezésén a Rókus-kórházat.

1798. május 28-án hajnalban az egész várost feltrombitálták, hogy senki se késsen el a nagy eseményről, a kórház ünnepélyes megnyitójáról. A régi városháza közelében már kora reggel elkezdtek összegyűlni a különböző céhek és testületek tagjai. A királyi biztos, Zirty Antal helytartótanácsi titkár dunai átkelését három mozsárdörrenés jelezte. Megérkezve Zirty ünnepélyes beszédet tartott, tolmácsolta őfelsége legnagyobb elismerését és különböző kitüntetéseket osztott ki. Ezután az ünneplő polgársággal, díszbe öltözött gyalogos- és lovasszázaddal, valamint a városi vezetés apraja-nagyjával kibővült ünnepi menet trombitaszó és dobpergések közepette átvonult az új kórházi épülethez. Odaérve a küldöttség először a Rókus-kápolnában hallgatta meg a plébános, Schreyer Ádám ünnepi beszédét, majd a nádor érkezése után Kondé Miklós belgrádi püspök ünnepi szentmiséjét. A mise keretében az oltári szentséggel átvonultak a kórházba, hogy felszenteljék. Mindezek után a város több helyszínén is estig tartó mulatság vette kezdetét.

De miért is bírt ekkora jelentőséggel a kórház megépülése?

A Szent Rókus Kórház volt Pest városának első olyan kórháza, ahol már valóban hivatásszerűen foglalkoztak betegellátással. Az építkezést többnyire különböző családi hagyatékokból létrehozott alapítványokból és a városiak adományaiból finanszírozták. Adományok alatt nem csak pénzbeli juttatást kell érteni, hanem követ, téglát, homokot, fuvart és szakmunkát is. Ennek köszönhetően a városi polgárok valóban sajátjuknak érezhették a megépült kórházat.

A Rókus-kórház nemcsak Budapest, hanem Európa egyik legkorábbi még ma is működő közkórháza. A VIII. kerületi Gyulay Pál utcán álló középület és a hozzá szervesen kapcsolódó Szent Rókus-kápolna megépítésének kezdetei egészen a XVII. század végi pestis járványokig nyúlik vissza. Kutatási eredmények arra engednek következtetni, hogy a mai kápolna helyén egykoron egy a városfalakon kívül álló pusztatemplom, a kórház helyén pedig egy pestis kórház állhatott. A kápolna alapkő letétele 1711-ben történt, amikor köszönetként Szent Rókusnak, a pestisjárványból kigyógyulók védőszentjének, a járvány viszonylagos csendesebb lefolyása miatt kápolnát emeltek az emberek. Mellette ekkor még csak szántóföldek voltak, azonban ezeket a rohamosan növekvő város rövidesen hasznosította.

A kápolnához kapcsolódó megmaradt földterületet, Szent Rókus Mezejét legalább kétszer, 1752-ben és 1771-ben is javasolták egy új kórház és egy szegényház helyszínéül. Végül egy 1777-es javaslat jutott el a megvalósításig. A korban viszonylag sűrűn foglalkoztatott, később olykor vitatott képeségekkel rendelkező Jung Józsefet kérték fel az szegényház és a kórház terveinek elkészítésére. Az előbbi fel is épült, azonban pénzhiány miatt a kórház épülete csak félkész állapotban maradt, a folytatásra pedig csak a kilencvenes évek elején került sor.

Annak ellenére, hogy a városi közegészségügy szempontjából hatalmas lépés volt a kórház megnyitása, a túlzott igénybevétel miatt a körülmények sokszor nem voltak éppen ideálisak. Az elmúlt 225 évben több esetben is átépítettek az épületet, amely így sokszorosára nőtt. A nagy ütemben növekvő város igényeinek megfelelően, már 1837-ben bővítették, majd 1862-ben és 1868-ban is. Az 1900-as évek elején az épület állapota, a higiéniai problémák és a városrendezés miatt is több esetben felmerült az épület elbontása, de erre végül nem került sor. A világháborúk során teljesen kifosztották az épületet, minden mozdítható tárgyat elvittek a németek, de ennek ellenére az első újra működésbe lépő kórházak között volt. A 20. század folyamán szintén több átépítésen és bővítésen esett át. Az épületet 1958-ban helyezték műemléki védettség alá, de nem egészen hét év után, 1965-ben törölték is a műemléki jegyzékből.

Dávid Eszter

Irodalom:

Gárdonyi Albert dr. A Rókus-kórház s a régi pesti kórházak. Városi Szemle 15. (1929.) 5. sz. 980-997.

Horváth Alice: A pesti Rókus-kórház. Építés-Építészettudomány. 14 (1982) 3-4. 321-371.

Ismeretlen szerző: Németek teljesen kifosztották, de épségben vészelte át az ostromot a Rókus kórház. Hídverők. 14. (1961.) 24. sz. 811.

Müller Kálmán dr.: A budapesti két új kórház. Városi Szemle. 1. (1908). Önálló közlemények. 657-707.

Rokken: A Rókus-kórház megnyitásának évfordulója. Historia. 1. (1928) 2. sz. Budapesti Emléklapok. 4-5.

Sági Erzsébet: A régi pesti polgári kórház hanyatlása és a Rókus kórház létesítésének előzményei. Orvosi Hetilap. 139. (1998) 46. 2785-2787.

 

MÉM MDK Tervtár, D 22197

MÉM MDK Tudományos Irattár, Hivatali iratok, Rókus-kórház