1847. június 9-én, 175 évvel ezelőtt született Hauszmann Alajos

2022. június 09. - 2022. június 09.
Hauszmann Alajost ma főleg a Budavári Palotában végzett átépítései miatt ismeri a nagyközönség. Építészként és oktatóként is sikeres pályát futott be. Nevét számos épület őrzi, mint a New York-palota, a Kúria, vagy a Duna partján álló műegyetemi főépület.

Hauszmann Alajos német gyökerekkel rendelkező budai kereskedőcsaládba született 1847-ben. Fiatalon a műegyetem hallgatója lett, valamint tanulmányai mellett, Skalnitzky Antal cégénél dolgozott, mint kőművesinas. Skalnitzky bíztatására az alig húsz éves Hauszmann a berlini Bauakademie diákja lett Lechner Ödön és Pártos Gyula társaságában. Németországból visszatérve régi mentora mellett kapott asszisztensi munkát a műegyetemen, majd halála után követte őt a katedrán. Tanárként részt vett az egyetem magyar nyelvű építészeti tantervének kidolgozásában. Egész pályafutása alatt tanított, munkásságát díszdoktori kinevezéssel jutalmazták.

            Számos megrendelést kapott nem csak az államtól, de az ország vezető köreiből, felső társadalmi rétegéből is. Sikeres pályájának kulcsa nem csak tehetségében és ismertségében, hanem a közéletben vállalt szerepében is rejlett. Több szakmai egyletnek és közügyi tanácsnak volt elnöke, tanácsadója, vagy legalábbis igazgatósági tagja. Fáradhatatlan és energikus személyisége volt. Az elmúlt évek kutatásai alapján legalább 113 létesítmény tervezése köthető Hauszmann irodájához. Többrétű munkásságát itthon többek közt Ferenc József-rend nagykeresztjével jutalmazták, külföldön megkapta a belga Lipót-rend lovagi címet, illetve a Brit Építészet Királyi Intézetének, és a Német Építészek Egyesületének tiszteletbeli levelező tagjává választották.

Építőművészetére higgadt és választékos elegancia jellemző. Még németországi tanulmányai és utazásai alatt ismert meg reneszánsz stílusú épületeket, majd később többször megjárta Olaszországot is, ahol már az eredeti épületeket tanulmányozhatta. Ilyen reneszánsz ihletésű épületei közé tartozik a Teréz körúti Batthyány-palota, amely a firenzei Strozzi-palota mintájára épült. A New York-palota és Királyi Palota ellenben már a neobarokk szellemében készültek. Mind a két esetben nagyszabású, fényűző tervekről és a korszak jelentős épületeiről beszélhetünk. A fővárosi munkái közül kiemelendő még a Kúria, a Néprajzi Múzeum egykori épülete, amely méltó párja lett a vele szemben álló Országháznak, aminek megtervezésére Hauszmann is adott le pályázatot. Steindl mellett az ő pályamunkája is első helyezést nyert el, de a végső döntéskor egy szavazat különbséggel veszített.

Változatosságát elősegítette nyitottsága is. Amellett, hogy számos stílusban alkotott a kor vívmányait is hamar implementálta munkáiban. Munkássága kezdetén már alkalmazta az akkoriban újításnak számító hengerelt vastartók közé feszített lapos téglaboltozatot, kései épületeinél pedig már előszeretettel kísérletezett ő is a vasbetonszerkezetekkel. Emellett a közkedvelt nyugat- és dél-európai tanulmányutakon kívül megfordult a skandináv területeken, valamint a kontinenst elhagyva ellátogatott Törökországba, Palesztinába és Egyiptomba is, így bővítve ismeretét a különböző kultúrák építészetével kapcsolatban.

Főbb tevékenységi területe egyértelműen a fővárosban és annak vonzáskörzetében volt. Elvétve vidéken is fellelhetőek munkái, mint Sopronban a Királyi Leánylícieum, a székesfehérvári Kégl-kastély, vagy a balatonfüredi Stefánia Yacht Club épülete, amely társaságnak ő maga is aktív tagja volt. Családja számára Szentendrén, majd Velencén tervezett vidéki villát.

szerző: Dávid Eszter

 

 

Felhasznált irodalom:

Gerle János (szerk.): Hauszmann Alajos. Budapest, Holnap Kiadó, (Az építészet mesterei) 2002.

Komor Marcell: Hauszmann Alajos In Művészet 13. évf. 5. szám, 1914.

Ludmann Mihály (szerk.): A magyar építészet mesteri. Budapest, L’Harmattan, 2014.

Pesti Mónika: Aki Herz pasát is tanította. 170 éve született Hauszmann Alajos. (In https://lechnerkozpont.hu/cikk/aki-herz-pasat-is-tanitotta 2017.06.09)

Ürmös Lóránt: Az Anna-völgy és lakói In Máté György (szerk.): Olvasnivaló Szentendréről, szentendreiekről. Szentendre, Pest Megyei Környvtár (Szentendrei füzetek X.), 2013.