150 éve született Csányi Károly magyar építész, művészettörténész, műegyetemi tanár, az Iparművészeti Múzeum egykori igazgatója

2023. szeptember 07. - 2023. szeptember 07.
Korának egyik jeles alakja, aki amellett, hogy épületeket tervezett és műemlékeket állított helyre, az iparművészet egyik nagy tudora. Számos szakirodalom, katalógus szerzője és szerkesztője, mindemellett még grafikusként is működött.

„Tízórais táskával a vállán, hófehér szakállától övezett, egészségesen rózsaszín arcával, mosolygó bölcsességével, kifogyhatatlan szójátékaival be sokat láttuk hófuvásos télben, illatos tavaszban, rekkenő melegben műemlékek felé igyekezve, azokat rajzolva, fényképezve, részleteiket kémlelve, szépségeiket megbeszélve. Vajon felrévlett-e előttünk, hogy ez a robusztus aggastyán tulajdonképpen egyenrangú az emlékekkel, melyeket oly gonddal vizsgál, s éppezért ugyanolyan szeretet illeti meg, mint ami belőle áradt feléjük?”

 

Genthon István ezekkel a sokat mondó szavakkal zárta megemlékezését Csányi Károlyról 1956-ban. A 82 évet megélő Csányi pályája, a korszak több nagy alakjához hasonlóan a budapesti József Műegyetemen kezdődött, ahol 1896-ban szerzett oklevelet. Tanárai között olyan meghatározó alakokat említhetünk, mint Steindl Imre, Hauszmann Alajos és Czigler Győző. A diploma megszerzése után az egyetemen maradt, ahol hamarosan Steindl tanársegédje, majd később adjunktusa lett. Élete egyik legmeghatározóbb időszaka volt ez. Steindl Imre mellett dolgozott már az Országház készülése idején is, és az épület neogótikus jellege közelebbről is megismertette őt a középkori szerkezetekkel, díszítőrendszerekkel és formákkal. Az Országház mellett részt vett még mestere gyulafehérvári munkálataiban is, amellyel 1896-ban bízták meg. Csányi Károly több felmérést és részletrajzot készített ekkor, amelyek alapján idős mestere később elkészítette a helyreállítás terveit. A műemléki gyűjtemény Tervtárában két nagyalakú vázlatkönyvet őriz az intézmény, amelyben ezek a rajzok találhatóak.

Nem sokkal később 1902-ben Birchbauer Károllyal közösen adta ki az Országházról írt monográfiáját és még ugyan ebben az évben Radisics Jenő meghívására az Iparművészeti Múzeum helyettes őre lett. Közel harminc évet töltött az Múzeum kötelékében, amely alatt többek között a Textil- és Ötvösosztály vezetője, majd megbízott igazgató, később Végh Gyula főigazgató mellet múzeumigazgatóként is szerepet kapott. Az iparművészet minden területén szakértőnek számított. Majdnem minden évben járt külföldi tanulmányutakra, amelyek során elsődleges szempont volt számára, hogy elméjét pallérozza és ismereteit elmélyítse, csiszolja. Gyakran megfordult Németországban, Olaszországban és Svájcban is, valamint Európa keleti és balkáni régióiban, mint például Törökországban, Bulgáriában, Szerbiában.

1912-ben és 1913-ban több nagy utat tett meg Erdélyben, ahol az egyedülálló módon megmaradt erdélyi török szőnyegeket kutatta fel. Kutató munkájával nagyban hozzájárult az 1914-ben az Iparművészeti Múzeumban megrendezett Erdélyi török szőnyegek című kiállításhoz. A múzeumban eltöltött évek alatt rendszeresen publikált a Magyar Iparművészet c. folyóiratban, ahol cikkei mellett grafikái is megjelentek. Ő dolgozta fel Ernst Lajos iparművészeti gyűjteményét, de fontos szerepe volt több magángyűjtőtől származó ajándékozásban és az Esterházy-letét létrejöttében is.

Már az 1910-es évektől ismét működött oktatóként, először a múzeumhoz még szervesen kapcsolódó Országos Magyar Iparművészeti Iskolában tanított művészettörténetet, majd egy évtizeddel később a régi alma materében, a József Műegyetemen adott órát a világi és egyházi épületek berendezéseinek történetéről. 1932-ben a Műegyetem meghívására, otthagyva a múzeumi pályát teljes egészében az oktatásnak szentelte magát, mint a középkori és képzőművészet tanára. Az előadások mellett ideje nagyrészét a középkori emlékek felkutatása és publikálása töltötte ki. Adjunktusával, Lux Gézával és hallgatóival számos ismert és még több addig szinte ismeretlen középkori emléket kutatott fel és dokumentált. A munkákról rendszeresen jelentek meg cikkek tőle, illetve az ő iránymutatása alatt diákjaitól a Technika c. folyóiratban, ahol pontos felmérési és történeti adatokat publikáltak az egyes épületekről.

Az így gyűjtött adatokat egy szisztematikus rendszerbe rendezte. Az egyes objektumokról készült saját fényképeit, valamint olyan neves kollégáinak a felvételeit – mint Lux Kálmán, Divald Kornél, Petrik Albert, Csemegi József stb. –, kérte el, majd kartonokra ragasztotta ezeket, kiegészítve saját rajzaival, lapkivágatokkal, levelező lapokkal és egyéb az adott épületről információval szolgáló dokumentumokkal. Az így kapott kartonokat többnyire az egyetemi előadásaihoz használta szemléltető anyagként. A kartonok 17x21 cm-ek, amelyeken egy műemlékre vonatkozó gyűjtés található. A kartonokat nem topografikus rendben, hanem építészeti stílusok mentén csoportosította román, gót és barokk építészet feliratokkal. Külön készített egy gyűjtést a magyar várak és kastélyok tematikájában is. A gyűjtemény jelenleg a Fotótárban található meg. Az anyaggal korábban Bognár Gábor foglalkozott, aki jól rámutat arra tényre, hogy a Csányi-hagyaték rendszerét tekintve remek kutatási segédlet lehet például egyes analógiák felkutatásában, vagy egy adott korszak széles körű megismeréséhez.

Műemléki helyreállításai között Gyulafehárváron készült rajzai mellett megemlítendő még a kiszombori római katolikus templom, amelynek kibővítésén dolgozott, valamint szülővárosának, Győr több épületének felmérése és helyreállítása. Nem utolsó sorban a szentbenedeki Kornis-kastély felmérése, és dokumentálása. Az egyik itt készült fotójáról 2020. decemberében, mint a hónap műtárgya, már osztottunk meg egy rövidebb ismertetőt.

 

Dávid Eszter

Felhasznált irodalom:

 

Köntzey Mercédes: Csányi Károly Kornis-kastély fotó. A hónap műtárgya.

https://memmdk.hu/cikkek/a-honap-mutargya/a-honap-mutargya_2

Bognár Gábor: Csányi Károly hagyatéka a OMvH Tervtárában. Műemlékvédelmi Szemle, II., 1992. 1. 66-67.

Genthon István: In memoriam Csányi Károly. Művészettörténeti Értesítő, V., 1956. 189.

Csányi Károly In: Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Új sorozat. IV. kötet. Budapest, 1992. 620.

Csányi Károly In: Bodó Sándor és Víga Gyula (főszerk.) Magyar múzeumi arcképcsarnok. Budapest, 2002. 153.

Csányi Károly In Szendrei János és Szentiványi Gyula: Magyar Képzőművészek Lexikona I., Budapest, 1915. 323.