Kozma Lajos, a két világháború közötti magyar bútortervezés, belsőépítészet és építészet sokoldalú alakja 140 éve született. Munkássága sok szálon kapcsolódik pályatársa és jóbarátja, Kaesz Gyula életművéhez, amelyről intézményünk kiállítóhelyén, a Walter Rózsi-villa aktuális kiállításában tudhatnak meg többet a látogatók.
„(…) mint építő, rajzoló, könyvdíszítő, otthonszépítő, vagy ha szabad így szólnom, mint elsőrangú összekötőművész, oly művész, aki az életet a művészettel, a mindennapi valóságot a legmagasabb szépséggel, a művészt a közönséggel, a könyvet a betűvel és a képpel, az otthont az emberrel kötötte össze, a helynek, az időnek, a léleknek mértékére (…)” (Gyergyai Albert: Emlékezés Kozma Lajosra. Új Építészet 1949/2.)
Kozma Lajos (1884–1948) a 20. századi magyar művészetben és művészeti közéletben egyszerre volt meghatározó grafikusként, iparművészként, bútortervezőként és építészként is.
Pályája elején a budapesti műegyetemen lett tagja annak a laza hallgatói csoportosulásnak, amely Kós Károly és Györgyi Dénes vezetésével Lechner Ödön példáját követve, de a mestertől eltérő utakon törekedett a magyar építészet megújítására. 1911-től három évet dolgozott Lajta Béla irodájában, ami mély benyomást tett pályája későbbi alakulására. 1913-ban hozta létre a Budapesti Műhelyt, melynek célja a lakásművészet megújítása volt. Később az art deco sajátos változatát hozta létre, amelyet ma Kozma-barokk néven ismerünk. Az 1930-as évek elejétől a magyarországi modernizmus és Kozma Lajos neve elválaszthatatlan lett. Kiemelkedő munkái az Átrium filmszínház és bérház, az egykori Magyar Divatcsarnok átalakítása. Lupa-szigeti nyaralója a modern építészet egyik külföldön is híressé vált példája, amely mintaként szolgált a többi Lupa-szigeti nyaraló tervezőjének is. Villa- és családiházterveit a Das neue Haus (Az új ház) című könyvében jelentette meg 1941-ben.
Kozma közeli barátja volt Kaesz Gyula (1897–1967) belsőépítész, bútortervező és felesége, Lukáts Kató (1900–1990) grafikusművész. Ugyan nem tanította Kaeszt az Iparművészeti Iskolán, mégis komoly hatást gyakorolt a fiatal pályatársra, és általa a belsőépítészek és bútortervezők következő generációira is.
Magyaróvári Fanni Izabella
