Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy az memmdk.hu honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
Elfogadom
Fischer József levélben számolt be a villa építéséről barátjának, Breuer Marcellnek

Fischer József évtizedeken állt baráti levelezésben a világhírű építésszel és bútortervezővel, Breuer Marcellel. Levelezésükből személyes és szakmai életük mozzanatairól szerezhetünk tudomást. Megtudhatjuk, hogy épp milyen kérdések, feladatok foglalkoztatták őket, vagy épp milyen volt számukra a szakmai légkör, amiben mozogtak. Fischer egy 1936. április 26-án kelt levelében több más téma mellett a Walter Rózsi-villa építéséről is szót ejt. A levél Breuer Marcell, a Syracuse University Libraries archívumában őrzött hagyatékában maradt fenn, több Fischer által írott levél mellett. A levelet az archívum tévesen 1926. április 16-ára datálta, ám a levélben foglaltak egyértelműen az 1936. évre teszik a levél keletkezését.

„egy villám épül jelenleg a Bajza utcában, talán már mondtam, egy operaénekesnőnek, érdekes feladat, a bérházak tövében a kerttel való összefüggés elérése, azonkívül a szomszéd rálátás és a bérházak által eltakart délkeleti napból valamit elfogni – talán még jó is lehet” – írta Fischer.

„na persze csak egy vacak villa végeredményben és a kamarai tagsághoz nagy bérházak kellenek” – folytatta, összehasonlításképp az akkor már Londonban élő Breuer nagyívű, „jövő városának tervével”, amelyre Fischer többször is utalt a levélben. Breuer és munkatársa, F.R.S. Yorke „A Garden City of the Future” c. parkosított és magasházakkal operáló terve nagy sikert aratott a modern mozgalom hazai hívei körében. Molnár Farkas építész szerint Breuer egyenesen lepipálta Le Corbusier-t, ahogy Fischer e levélben fogalmaz. Fischer közvetítésével a tervet közölte is a Tér és Forma, a kísérő cikket Fischer írta (F.J.: Park és városcentrum. Tér és Forma 1936/8. szám, 217–221). A cikk egyike azoknak a közléseknek, amelyek révén a lap folyamatosan nyomon követte Breuer külföldi munkásságát. A cikk és a levél egyúttal arról a kapcsolati hálóról is tudósít, ami a CIAM, vagyis a Modern Építészet Nemzetközi Kongresszusai köré szerveződött, és amelynek Fischer és Breuer is aktív tagjai voltak.

Mindazonáltal Fischer sem maradt bérházak tervezése nélkül. Tervezőként részt vett az Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) Tisza Kálmán (ma II. János Pál pápa) téri bérházainak megépítésében. A magasházas bérházcsoport jelentőségét az adja, hogy Budapesten a két világháború között egyedül itt sikerült a korszerűbbnek tartott sávos beépítést alkalmazni. Fischer visszaemlékezése szerint a Walter Rózsi-villa is hozzásegítette őt egy bérházra szóló megbízáshoz: „Még nem készült el a villa, amikor a szomszéd telektulajdonos [Flusser R. Rudolf] megkért, készítsek egy tervet az ő telkére, bár ő kért tervet Leszner [Lessner Manó] építésztől is, aki távoli rokona, de ha az én tervem jobb, én kapom a megbízást. Két nap múlva átadtam a tervet és másnap már dolgoztam az engedélyezési terven”. (Lapis Angularis I. Források a Magyar Építészeti Múzeum gyűjteményéből – Hauszmann Alajos, Maróti Géza, Kozma Lajos, Kotsis Iván, Borbíró Virgil, Fischer József, Gádoros Lajos, szerk. Hajdú Virág – Prakfalvi Endre. Budapest: OMvH Magyar Építészeti Múzeum, 1995, 320.) A Fischer tervezte bérház ma is áll a villa szomszédságában, a Bajza utca 8. alatt.

Ezúton szeretnénk köszönetet mondani Horányi Évának, az Iparművészeti Múzeum muzeológusának, hogy felhívta a figyelmünket a Syracuse University Libraries Breuer Marcell online archívumában elérhető levélre.

Sebestyén Ágnes Anna

 

Jobb szélen a Fischer József tervezte Bajza utca 8. alatti bérház építés közben, 1936. MÉM MDK Magyar Építészeti Múzeum, fotó: Kozelka Tivadar, 1936
 

Breuer Marcell és F.R.S. Yorke jövő városának terve (F.J.: Park és városcentrum. Tér és Forma 1936/8. szám, 217.)