Válogatás a könyvtár új beszerzéseiből 2024. február:

Hartmann Gergely: Salgótarján modern építészete, 1945–1990. Budapest, Kedves László Könyvműhelye, 2022. 128 p., ill.

A Salgótarján modern építészetét bemutató kalauz rámutat a város sajátos karakterére, végigvezeti az olvasót városépítészetünk e különleges példáján. Bár már 1929-re elkészült az addigra ipari központnak számító Salgótarján városfejlesztési programja, a Kádár-korszakban nyerte el maghatározó arculatát. A könyv hat sétára invitálja az olvasót, mintegy hetven épület részletes bemutatásával, melyek közt az adott korszak legfontosabb középületei, irodaházai és lakóépületei találhatóak meg.

Prakfalvy Endre: Építészet és szocializmus. Architektúra a Rákosi-diktatúrában és a Kádár-kor első szakaszában. Budapest, Holnap, 2022. 178 p., ill.

A II. világháborút követő negyedszázad politikai, társadalom- és gazdaságtörténeti változásai nagy hatással voltak a korszak magyar építészetének alakulására. 1945 után elindult az ország újjáépítése a modern építészet szellemében, melynek a balratólódás jegyében kikényszerített szisztematikus felszámolását követte a szocreál stílus dominanciája az 1951–1955-ig tartó időszakban. Ekkor kezdődött a metró és a Népstadion tervezése, valamint Sztálinváros kiépítése is. Az ipari és a mezőgazdasági építmények tekintetében sokszor mégis a modern formák és szerkezetek érvényesültek a szocreál korszakban. Ugyanekkor a lakásínség enyhítésére az előregyártott elemekből épülő lakóházak és lakótelepek kezdenek teret hódítani, vidéken megjelennek a sátortetős kockaházak. 1955/56 váltás hazánk építészettörténetében, elkezdődtek a „hosszú” hatvanas évek. A költségcsökkentés érdekében a Szovjetunióból induló direktívák hatására újra teret nyert a modern építészet, de ugyanígy elindult a házgyári program is. 1960-ra elkészült a főváros rendezési terve. Típustervek készültek szalagházakra, megkezdődött a Fiastyúk utcai és a József Attila-lakótelep építése. Az Állami Egyházügyi Hivatal szabályozása ellenére is épültek szakrális épületek, főleg a római katolikus egyház számára. A szerző részben saját kutatásaira alapozott, adatokban bővelkedő, gazdagon illusztrált összefoglalója a magyar építészet ezen korszakának egyaránt számot tarhat a szakmai és a nagyközönség érdeklődésére.

Gottdank Tibor: Vidor Emil, a műépítész. Budapest, Balassi, 2022. 327 p., ill.

Vidor Emil munkásságát, gazdag életétművét bemutató hiánypótló művet vehet kezébe az olvasó. A századforduló és a két világháború közt alkotó, a XX. század meghatározó stílusnyelveiben jártas építőművész legfőbb munkái a szecesszióhoz kötődnek. Visszafogottan, jó arányérzékkel alkalmazta a hazai építészetben a mindenkori építészeti stílusokat, formákat, művészi elveket, mérnöki módszereket, élhető lakókörnyezetet teremtve. Főként Budapesten vállalt kiemelkedő szerepet több lakóépület, villa, családi ház tervezésében, nevéhez fűződik a Magyar Szecesszió Háza, és az ún. Palatinus-házak bérháztömbje is. Házassága révén a kőbányai sörfőző cég építésze lett, ezzel a XX. század ipari építészetében is nyomot hagyott. A Gesamkunstwerk szellemében több épületének maga tervezte a berendezését, vállalta a statikus szerepét. A könyvből megismerhetjük az európai szellemben nevelkedett, széleslátókörű, több nyelven beszélő, zenében jártas Vidort is, aki több kulturális és szakmai szervezet tagja volt, egy ideig a Magyar Építőművészek Szövetségét is irányította.

A 18. századi arisztokrácia mindennapjai. Therese Corzan és Hueber Antal naplói, 1757–1759. Szerk. Aranyi Krisztina, Bara Júlia, Laczlavik György, Lengyel Nóra. Budapest, ELKH BTK TTI, 2021. 357 p., [40] t., ill.

A Károlyi család történetéhez járul hozzá értékes adalékul a Harruckern család káplánjaként szolgáló budai születésű ferences szerzetes és a fiatal Harruckern Jozefina grófné bécsi neveltetésű spanyol társalkodónője naplójának közlése. A közös pont a két nagyon eltérő származású és műveltségű szerzőben, hogy jelen voltak Károlyi Antal és Harruckern Jozefina esküvőjén, mely esemény mindkét napló magját alkotja, valamint, hogy a forrásokat „megrendelésre” írták. Az írások kiegészítik, értelmezik egymást, segítenek az események rekonstruálásában. Kelet-Magyarországon a legnagyobb földbirtokkal és befolyással rendelkező Károlyi család és a bécsi pénzarisztokrata Harruckenek családjainak egyesülését két nézőpontból is szemlélhetjük, betekinthetünk a 18. századi arisztokrácia mindennapjaiba, családi rítusaiba, az esküvő előkészületeibe. A bevezető tanulmányok a történeti hátteret nyújtják a források értelmezéséhez.

Dékány István: A leggörbébb utca. Az óbudai Lajos utca története. Budapest. Fekete Sas, 2023. 338 p., ill.

A szerző, hajdan maga is Lajos utcai lakos, elkötelezetten, sok éven keresztül kutatta a „leggörbébb” utca történetét, melynek eredményeként született meg a Lajos utca monográfiája. A kötet tematikus rendben veszi végig a középületeket, oktatási intézményeket, vendéglátó egységeket, gyárakat, templomokat. Több mint kétszáz épületfotó, zsánerkép, tervrajz segít feleleveníteni Óbuda legjelentősebb utcáját. Az épületek ismertetése mellett számos kultúrtörténeti érdekesség teszi még olvasmányosabbá az eddig kevéssé kutatott Lajos utca múltját feltáró kötetet.

Fabó Beáta-Nagy Béla: Budapest városrendezési (építési) szabályzatai a kiegyezéstől napjainkig. Budapest, Terc, 2023. 211 p., ill.

A várostervezési szabályozás a társadalmi, gazdasági, környezeti változások figyelembevételével teremt jogi keretet a városrendezési tervek megvalósulásához. A történeti előzmények ismertetése elengedhetetlenül szükséges a szabályzatok értelmezéséhez, ezért a kutatás kiterjedt a József Nádor nevével összeforrt időszakra, Hild János várostervére, vagy az 1838-as nagy árvíz után készült szabályzatra. A kötet eredeti dokumentumok és források alapján veszi végig az adott korszakban Budapest városrendezési szabályzatait, vizsgálva felépítésüket, az előírások változásait, melynek eredményeképp módosultak korábbi tanulmányok megállapításai.

Feiszt György: Mesélő házak. [Gencsapáti], Szülőföld Kvk., 2023. 309 p., ill.

Vas vármegye napilapjának, a Vas Népének hétvégi mellékleteiben jelent meg az elmúlt években Feiszt György nyugalmazott főlevéltáros helytörténeti cikksorozata „Mesélő házak” címmel. A megye 216 települése épületeinek „faggatása” során számos kultúrtörténeti, irodalmi, történelmi, építészeti adalék került elő, tovább emelve Vas vármegye méltán elismert szerepét a magyar kultúrtörténetben. Ebből az alapkutatást sem nélkülöző cikksorozatból született meg az azonos címet viselő könyv ötlete, mely időutazásra hívja az olvasót, megelevenítve a vasi házak hajdani lakóit, híres közszereplőit.

Bolla Zoltán: Balatoni modernizmus és art deco. Építészet a két világháború között. [Budapest], Kriterion, 2023. 383 p., ill.

Az újkori Európa majd hazánk nyaralás és fürdőkultúrájának ismertetése, tipikus épületeinek bemutatása vezeti fel a balatoni fürdőélet kialakulásának történetét, melynek felvirágzása a reformkorban indult Balatonfüred polgári kultúrájú fürdőteleppé válásakor. A gőzhajózás és a vasút elterjedése hozzájárult, hogy a magyar tengernél kialakult a nagypolgári fürdőkultúra, sorra épültek a pihenést szolgáló nyaraló és fürdőépületek. Elsősorban civil kezdeményezések, de állami intézkedések révén is a 19. század végére elérkezett az balatoni nyaralásban az igazi fellendülés. Trianon után az erőforrások jelentős elapadása átrajzolta a fejlesztéseket. A középosztály számára is lehetővé kellett tenni szerényebb nyaralók építését. A konzervatív, történelmi stílusokat alkalmazó építészet a 30-as évekre vissszaszorult, bevezették a mintaterveket praktikus, racionalizált, megfizethető nyaralók építéséhez, elismert építészek bevonásával. Ekkor jelentek meg a Balaton partján is a modernizmus és az art deco szellemében épült nyaralóépületek, de létesültek a modernizált népies koncepcióval, boltíves, tornácos épületek is. A II. világháborút követően még modern szellemben újították fel a lerombolt nyaralókat a munkásosztály számára, épülhetett iskola, középület, de 1949-től már a szocreál művészetideológia határozta meg az építészet stílusát, lezárva ezzel a Balatonnál is a klasszikus modern korszakát. A Rákosi-rendszert követően indult a későmodern építészet korszaka, amikor először kezdtek foglalkozni a balatoni térség egységes fejlesztésével.

A függelék a Velencei-tó korabeli építészetét mutatja be. A 700 fényképpel illusztrált kötet 32 balatoni település 350 épületét tárja elénk.