Az idő háromnegyedéhez értünk a Veszprémi Főegyházmegyei Könyvtár és Levéltár vezetésével zajló, Veszprém megye templomainak adatbázisa című, OTKA K 134806. számú pályázat megvalósításában, ideje van tehát egy számvetésnek az eddig elvégzett munkákról. Ezt meg is tettük szóban a legutóbbi, október 25-én tartott értekezletünkön. A megbeszélést Sümegen tartottuk, azt megelőzően délelőtt, szakmai kirándulás keretében együtt meglátogattuk a nemrég felújított türjei premontrei prépostsági templomot.
A 2020. december 1. és 2024. november 30. között megvalósítandó kutatási program célja a műemlék épületekben különösen gazdag veszprémi római katolikus egyházmegye templomainak korábban nem láttot mélységű, építéstörténeti-történeti szempontú tudományos feldolgozása és az alapkutatás eredményeinek széles körű közzététele, mely alapvetően egy online adatbázis létrehozását jelenti, a hagyományos formátumú publikációk mellett. A projekt eléri célját, ha eredményeit, kereshető és összehasonlítható adatait a helyben lakó hívek, a helytörténet iránt érdeklődők, a turizmus-idegenforgalom szereplői és a tudományos kutatók is hasznosítják majd.
A templomokra (úgymint templom, plébániatemplom, kápolna, várkápolna, püspöki magánkápolna, iskolakápolna, temetőkápolna, szőlőhegyi kápolna, kálváriakápolna, mellékkápolna, káptalanterem, egyéb) vonatkozó adatokat táblázatos formában dolgozzuk fel, melyek részletezettségüket tekintve két szinten készülnek, de ezek közül az egyszerűbb is közel tucatnyi adattípust rögzít. Részletesebb adatfelvétel egyes veszprémi és Veszprém környéki templomokról történik (mintegy 70 emlékről), ezen felül néhány jelentősebb épület esetében teljes körű feldolgozást tervezünk. Az adatbázisban már több mint 500 templom szerepel – a kutatás folyamán számuk ugyanis bővült – és ebből 280 esetben kitöltött, azon belül 193 esetben már teljesen kész adatlapunk van.
A felvett adatok egyrészt lokációs, egyházigazgatási és az épületek műemléki/régészeti/egyéb védettségére vonatkozó, valamint történeti és művészettörténeti információk, melyeket archív-, műszaki- és fényképi ábrázolások egészítenek ki. Mindezeket a szakirodalom mellett a Veszprémi Főegyházmegyei Könyvtár és Levéltárban őrzött forrásanyag, illetve együttműködő gyűjtemények (mint például a veszprémi Eötvös Károly Megyei Könyvtár vagy a Laczkó Dezső Múzeum Műemléki és Régészeti Adattára), és egyéb online és nem online adatbázisok áttekintésével összegezzük. Intézményünk, a MÉM MDK részéről a Műemlékvédelmi Dokumentációs Osztály (Tervtár, Könyvtár, Fotótár) archív dokumentumai bővítik jelentős mértékben az adatbázist, valamint a Digitalizációs Osztály munkája, melynek professzionális fényképészei az emlékek mai állapotának művészi színvonalú fotódokumentációját készítik, a földön állva és magasból szemlélve egyaránt.
A programban évente, a hat nevesített kutatóval együtt – figyelembevéve az adatfeldolgozás, informatika, adatlapgyártás, fordítás, kiadványtördelés feladatait is – mintegy közel két tucat fő dolgozik, közülük hatan a MÉM MDK Kutatási Osztálya kötelékében, ezen felül még nagyjából tucatnyian a MÉM MDK Dokumentációs és a Digitalizációs Osztályok részéről. A projektre már eddig ráfordított munkaórák, vagy az ezzel kapcsolatban megtett kilométerek számát lehetetlenség felderíteni. A helyszíni – általában egynapos, átlagban négy-öt, emelt szintű leírást igénylő emléket érintő – lejárások száma 10 körül van, személyes szakmai tapasztalatcserére (értekezlet) pedig negyedévente került sor.
A programmal kapcsolatban eddig megjelent publikációk (teljesség igénye nélkül, lásd a cikk végén) – részben kollégáink tollából - egy része a Veszprémi Főegyházmegyei Könyvtár és Levéltár honlapján megtekinthetők. A MÉM MDK honlapján a programról és konkrét emlékekről eddig hét alkalommal számoltunk be. Tanulmányokkal járultunk hozzá és elkészítésében közreműködtünk a 2023. nyarán, a Veszprém Főegyházmegyei
Könyvtár és Levéltár kiadásában megjelent Veszprém város templomai c. kötetnek. A részben már nyomtatásban, egészében a Veszprémi Főegyházmegye honlapján elérhető Érsekségi Ékességek sorozatban kutatóink tollából új, eddig publikálatlan eredmények is napvilágot láttak, például a súri Nagyboldogasszony-templommal kapcsolatban.
2022 szeptemberében a MÉM MDK szervezésében, Budapesten, a Walter Rózsi-villában sor került a programban tervezett módszertani konferenciára – egyes előadásai a honlapunkon megtekinthetők – és azóta megjelent a konferencia tanulmánykötete is.
Eddig a számvetés az előzetes tervek megvalósulásával kapcsolatban. Az adatbázisépítés és helyszíni lejárások azonban számos, korábban nem várt felismerésre, tapasztalatra, új kutatási eredményre is vezettek. Íme, néhány ezek közül:
Az egyik a rengeteg romtemplom létezésének tudatosulása, melyek között sajnos sok az elhanyagolt állapotú: konzerválatlan, helyreállítatlan vagy konzerválása óta ismét rossz műszaki állapotba került. Ennek szomorúságát csak részben ellensúlyozzák a színvonalas helyreállítások, melyekre egy példa lehet Aszófő 2023-ban felújított romtemploma – a legutóbbi OTKA megbeszélés után, a hazaúton közösen fel is kerestünk.
A ma is működő templomok esetében úgy érezzük, már önmagában a tudományos célú felkereséssel is, de helyiekkel folytatott beszélgetésekkel méginkább tudatosítjuk, hogy templomuk értékes, hogy büszkék lehetnek rá és miért, így a kevésbé ismert vagy látogatott emlékek esetében is erősítjük bennük a lokálpatriotizmust.
A munka előrehaladtával a kitöltendő táblázatokat egyre kevésbé egyéni megfontolások, érdeklődés alapján, hanem a véletlenszerűség felé haladva (egymáshoz közel esők, ábécérendben következők…) választjuk ki, ami kitűnő alkalmat ad az emlékanyag sokszínűségének felismerésére.
A táblázatok kitöltése során a „mai meghatározó korstílus” adat megadásánál feltűnt, hogy vannak olyan, jellemzően kistelepüléseken álló, kisebb templomok, melyeket nehéz az ismert művészettörténeti kategóriákba beilleszteni: egyszerű tömeg, homlokzatok, nyílásformák, díszítmények hiánya jellemzi őket, ezért egyelőre munkaközi megoldásként, „falusi templom” meghatározással illettük.
Az ilyen tapasztalatok mellett új kutatási eredmények is születtek. Az elmúlt években bővülő levéltári adatbázisok számos új templomtervet hoztak napvilágra, illetve tették könnyen elérhetővé. Így derült ki például, hogy az 1788-91 között épült somlóvásárhelyi Szt. István vértanú-templomról több 18. századi tervvariáns is készült, melyeket a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára őriz. Ezek közül, végül Csizék Miklós kamarai geometra terve valósult meg, de úgy, hogy az általa lerajzoltakkal ellentétben a templom tájolását 90⁰-kal elforgatták. Ennek eredményeként megállapíthattuk, hogy a középkorban itt állt Szt. Lambert-apácakolostor templomának visszabontott falai részben a mai templom padlója alatt, részben a templomon kívül, attól nyugatra keresendők.
Különböző munkáink közötti izgalmas kapcsolódást jelentett a Felsőőrsi Bűnbánó Magdolna templom meglátogatása során felfedezett, annak mellékhajójában megbúvó, 1943-ban, Mattioni Eszter által készített, eredetileg oltárnak szánt, ún. Hímeskő mozaik felfedezése. Erre talán kisebb érdeklődéssel tekintettünk volna, ha a nyár folyamán nem kerül sor a a Digitalizációs Osztály munkatársaival együttműködve az 1942-ben épült, budapesti Stühmer Csokoládégyár fővárosi helyi védelmet élvező épületének bontás előtti, dokumentációs célú fotózására, melynek aulájában szintén az ő gyönyörű mozaikja látható.
Összegzésként megállapíthatjuk, hogy a munka halad, de bőven van még tennivaló. A „futamidő” hátralevő negyedrészében, a további tervezett publikációk megvalósulása mellett elkészülnek a hiányzó templomadatlapok. Tapasztalatainkat, eredményeinket a 2024 őszén megrendezésre kerülő zárókonferencián fogluk összegezni. Erre az időpontra a MÉM MDK egy, a templomokat művészi fényképeken bemutató, de történeti, művészettörténeti ismertetést is kínáló fotókiállítással is készül.
Héczey-Markó Ágnes
Kapcsolódó cikkek a Veszprémi Főegyházmegyei Könyvtár és Levéltár honlapján (a teljesség igénye nélkül):
https://vefleveltar.hu/hirek/veszprem-megye-templomainak-adatbazisa-otka-kutatasi-palyazat-20201211
https://vefleveltar.hu/tartalom/publikaciok
https://www.veszpremiersekseg.hu/?s=%C3%A9rseks%C3%A9gi+%C3%A9kess%C3%A9gek
Kapcsolódó cikkek a MÉM MDK honlapján:
https://memmdk.hu/cikkek/tevekenyseg-bemutatasa/kozepkori-templomromok-a-balaton-felvideken
https://memmdk.hu/cikkek/cikksorozatok/irany-a-balaton-felvidek-aszofo-kovesd
https://memmdk.hu/cikkek/cikksorozatok/irany-a-balaton-felvidek-dorgicse-kozepkori-kincsei-1
https://memmdk.hu/cikkek/cikksorozatok/irany-a-balaton-felvidek-dorgicse-kozepkori-kincsei-2
https://memmdk.hu/cikkek/hirek/tematikus-topografia-veszprem-varos-templomairol
https://memmdk.hu/cikkek/beszamolok/muhelykonferencia
A cikkben említett nyomtatásban megjelent publikációk:
Veszprém város templomai. Szerk.: Jankovics Norbert, Veszprém, 2023.
Érsekségi Ékességek I., Szerk.: Karlinszky Balázs – Varga Tibor László, Veszprém, 2023.
Műhelykonferencia Építészeti topográfia, műemléki és műtárgy inventarizáció, adatbázis építés a gyakorlatban. A budapesti Walter Rózsi-villában 2022. szeptember 27-én rendezett konferencia előadásai. Szerk.: Karlinszky Balázs – Varga Tibor László, Veszprém, 2023.
