Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy az memmdk.hu honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
Elfogadom

Barokk freskófestészet Magyarországon II. - Baranya, Somogy, Tolna és Zala megye

Intézményünk kiadásában megjelent Magyarország teljes barokk freskóanyagát feldolgozó könyvsorozat második kötete.

     A PPKE BTK Művészettörténet Tanszéke és a MÉM MDK elődintézményei közös kutatási program keretében 2009-2015 között elvégezték az ország teljes barokk freskóállományának dokumentálását és tudományos feldolgozását. A munka eredményét nemzetközi normák szerint meghatározott, tudományos apparátussal ellátott katalógustételek foglalják össze, melyeket gazdagon illusztrálva, négy kötetben tervezünk közreadni.
 

     Sok esetben fordul elő, hogy egy műemléképület történeti értelmezésének éppen a freskó a kulcsa. Ez a falképek sajátos helyzetéből fakad, mert miközben autonóm művészi alkotások, fizikailag elválaszthatatlanok az épülettől. Nagyon érzékenyen követik az épületen bekövetkező változásokat, különösen az ízlés és a reprezentációs igények alakulását. Értékes információkat hordoznak a megbízó és a mindenkori tulajdonos, az épületet használó közösség szándékairól, lehetőségeiről, műveltségéről, esztétikai és művészi igényeiről, motivációiról, vágyairól és félelmeiről.
 

      A tudományos feldolgozás során nagy hangsúlyt fektettünk az egyes emlékek restaurálástörténetének feltárására, hogy a művészettörténeti értelmezés minél megalapozottabb legyen. A freskó az épülettel szerves egységet alkot, ezért a műemlékvédelem tárgykörébe tartozik. A könyvben olvasható leírások így nemcsak a művészettörténet tudomány számára hasznosak, hanem kiindulópontot jelenthetnek az egész épületet érintő műemlékvédelmi, s főként a falképek restaurálási munkáihoz. A négy kötet átfogó és részletes képet nyújt az emlékanyag állapotára vonatkozóan is, ezáltal ráirányítja a figyelmet azokra az emlékekre, melyek megmentése sürgető feladat.
 

     A második kötet a Dunántúl déli felén található barokk freskókat mutatja be. Ezen a területen a nagy városi, szerzetesi templomok, székesegyházak és főnemesi kastélyok helyett a kisebb városi és falusi plébániatemplomok vannak többségben. Ezek között vannak olyan hatalmasak, mint a zalaegerszegi Mária Magdolna-plébániatemplom, és egészen kicsik is, mint például a pölöskei Szűz Mária-kápolna. A kisemlékek különleges csoportján jól kimutatható a monumentális freskóművek hatása. Az alig szobányi kápolnákban sem mondtak le az illúziókeltő festői hatásokról,  ami által egészen különleges élményben lehet részünk: a mennyei szereplők karnyújtásnyi közelségben jelennek meg.
 

     Ezen a vidéken kapta első magyarországi megbízását a barokk korszak legismertebb és legtermékenyebb hazai festőjeként számontartott mestere, Dorffmaister István. Művészi pályája korai állomásainak átértékelése (Türje,Tarany) új szemszögből mutatja meg a festőt. Fontos új eredményeket hoztak az utóbbi évek feltárásai, restaurálásai is (Alsóbogát, Kaposvár-Toponár). A freskók között ritkaság, ezért különösen értékes az érintetlen állapotban megmaradt alkotás, mint például Dorffmaister mesztegnyői műve. Életművének és az egész hazai barokk freskófestészetnek különleges emlékei a magyar történelmi témájú mennyezetképek Szigetváron, az egykori török dzsámi kupoláján és a zalakomári templomban.
 

     A korábbi kutatási eredményekhez kapcsolódva egyre tisztább kép rajzolódik ki a Dorffmaister festőcsaládról is. Ebben a kötetben szerepelnek  az ifjabb Dorffmeister István alkotásai is, melyeket a teljes barokk szcenika mellett a részletekben tettenérhető archaizálás, a “karcos” formák és a régies ikonográfiai témák felelevenítése tesz összetéveszthetetlenné.
 

     Zala megye területén teljesedett ki a Sziléziából származó, Bécsben élő festő, Johann Ignaz Cimbal freskófestészete. Első monumentális freskóját Magyarországon, Székesfehérváron festette. Ezt követte a zalaegerszegi templom kifestése, mely hazánk egyik legnagyobb kiterjedésű, összefüggő freskódekorációja, majd Páka és Tornyiszentmiklós plébániatemplomai.
 

     A veszprémi egyházmegyében sokat foglalkoztatott Franz Xaver Bucher műveit Somogyban is megtaláljuk, talán a zicsi templom freskói a legszebbek mind közül.
 

     Igazi kultúrtörténeti, művészettörténeti kuriózum a Baranya megyei Mecseknádasd püspöki kastélykápolnája, amely illuzionisztikusan kifestett kupolájával miniatűr Rómaként jelenik meg a Dunántúlon.
 

     Tolna megye kevés barokk freskóemléke közül kiemelkedik a középkori eredetű grábóci ortodox monostor templomának kifestése. Különlegessége, hogy a teljes dekoráció a szerb művészeti tradíciótól eltávolodva, nyugati stílusban készült.
 

     Érdekes csoportot alkotnak az első kötet egyik fontos emlékének, Franz Anton Maulbertsch sümegi freskóinak hatására készült művek. Szécsiszigeten Johannes Pöckel egyedülálló  hűséggel igyekezett felidézni a sümegi templom freskóit. Ha nem is ennyire konkrétan, de a sümegi minta követése lehetett a megrendelő szándéka a zalaegerszegi freskó készítésekor is.
 

     A barokk liturgikus terek gyakran feledésbe merült és ezért különösen veszélyeztetett, pusztuló részei a csak időszakosan használt Szent Sír-kápolnák, keresztelőkutak, vagy a szétválasztott szobor- és freskódíszes oltárok. A gyakran már hiányos együttesek összetartozását, eredeti helyüket éppen a freskók segítségével lehet meghatározni.
 

     A restaurálástörténet bemutatása nem csupán a művészettörténet tudományt szolgáló forráskritika eszköze, elgondolkodtató példák sorával találkozunk a kötetben, amelyek szemléletesen mutatják, milyen nehéz ezeknek az érzékeny műalkotásoknak a megőrzése úgy, hogy hiteleségük ne vesszen el.
 

     Az 560 oldalas kötetben 51 emlék leírását olvashatjuk, melyeket 470 fénykép  illusztrál. Minden tételhez a képmezők elhelyezkedését mutató alaprajz is tartozik. A tájékozódást helység- és személynévmutató mellett az ábrázolt témákra vonatkozó ikonográfiai mutató is segíti.
 

     A sorozat koncepciója szerint a kötetekbe a ma is látható freskók kerültek, tehát az elpusztult vagy még feltáratlan (részlegesen feltárt) falképek nem. Természetesen a könyvek kiadása idején is változhat a freskók állapota, és száma, ezért tervezzük az anyag kiegészítését is, ehhez minden észrevételt szívesen veszünk.

Lenti, Lucifer és a bukott angyalokPusztamagyaród, temetőkápolnaTaranyZalaegerszeg, plébániatemplom, boltozatMecseknádasdZalaegerszeg, Mária MagdolnaMesztegnyő, Szent Katalin

 

Szerkesztő: Jernyei Kiss János, (PPKE BTK)

Szerzők: Fülöp András (MÉM MDK), Gaylhoffer-Kovács Gábor (MÉM MDK), Golub Xénia, Herczeg Renáta, Jernyei Kiss János, Kostyál László, Nagy Veronika (MÉM MDK), Opra Zsuzsanna, Pap Eszter, Serfőző Szabolcs, Somorjay Sélysette, Szundi Anett, Turcsányi Lilla, Vargyas Zsófia, Zsámbéky Mónika.

Fényképek: Gaylhoffer-Kovács Gábor (MÉM MDK)

 

Az első és a második kötet kapható a könyvesboltokban, és kedvezményes áron megrendelhető az MMA Kiadó honlapján: https://www.mmakiado.hu/