Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy az memmdk.hu honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
Elfogadom

Válogatás a könyvtár új beszerzéseiből - 2021. március

2021-ben is folytatjuk könyvtári állományunk bővítését. A különlegesebb könyvekből válogattunk egy csokorral.

Herzog, Vera: Der fürstliche Badepavillon. Als zweckmäßige und repräsentative Bauaufgabe im späten 17. und 18. Jahrhundert. Berlin, Deutscher Kunstverlag, 2016.  (Kunstwissenschaftliche Studien ; Bd. 188)

  • A kiadvány a fürdőépítés és -kultúra tanulmányozásához nyújt érdekes adalékokat a 17-18. századi fejedelmi fürdőpavilonok tervezésének építészeti kihívásain keresztül.


Buttlar, Adrian von: Leo von Klenze. Führer zu seinen Bauten.     München, Deutscher Kunstverlag, 2016.

  • Leo von Klenze (1784–1864) a 19. század egyik legkiválóbb építésze volt, festőként is működött. Udvari építészként, valamint a legmagasabb tervezési hatóság élén állva letörölhetetlen nyomot hagyott látványos és monumentális építményeivel az „új müncheni” és a bajor építészet városképén. Bármennyire is népszerűnek tűnik ma Klenze klasszicista építészete, nem volt ellentmondásmentes. Ez az építészeti útmutató éles és részletes leírásával tárja elénk Klenze munkásságát épületeinek és műveinek történelmi összefüggésein keresztül.
    Klenze halálának 150. évfordulója alkalmából Adrian von Buttlar emlékeztet bennünket ennek az egyedülálló építészeti örökségnek a történetére és jelentőségére.

Schuster, Esther-Luisa: Im Haus der Weisheit. Das Wandmalereiprogramm aus dem ehemaligen Hildesheimer Domwestbau. Regensburg, Schnell & Steiner, 2020. (Objekte und Eliten in Hildesheim 1130 bis1250; Bd. 5)

  • A mű a hildesheimi dóm 12-13. századi falkép-sorozatát mutatja be. A Westbau 19. századi lebontása következtében az igen komplex falkép-program megsemmisült. Az eredeti program azonban egy 19. századi másolat és egyéb források révén rekonstruálhatóvá vált. A könyv tartalmazza a program lényeges forrásainak szisztematikus vizsgálatát, melyek a mellékletben átiratként is hozzáférhetőek. Átfogó bibliográfia egészíti ki a falképprogram kutatását. Az elemzéseket a programhoz korábban hozzárendelt falfestés-töredékek restaurálási dokumentációja egészíti ki.

 


China in Schloss und Garten. Chinoise Architekturen und Innenräume. Hrsg. von Dirk Welich ; unter Mitarb. von Anne Kleiner ; im Auftr. Staatliche Schlösser, Burgen und Gärten Sachsen. Dresden, Sandstein, 2010.

  • A kötet a Pillnitz-kastélyban tartott 2008-as nemzetközi chinoiserie szimpózium anyagát adja közre. A tanulmányokban szó van a chinoiserie-ról, mint kultúrtörténeti jelenségről, a kelet-ázsiai és az európai modellekről és ezek kölcsönhatásairól, a német és magyarországi lakkszekrényekről, William Chambers hatásáról Európában, valamint a szászországi japonizmusról és chinoiserie-ról. A kiadvány megalapozottan járul hozzá a palotákban és a kertekben megjelenő kínai hatás kutatásához.

 


Brückler, Theodor: Thronfolger Franz Ferdinand als Denkmalpfleger. Die "Kunstakten" der Militärkanzlei im Österreichischen Staatsarchiv (Kriegsarchiv). Weimar, Böhlau, 2009. (Studien zu Denkmalschutz und Denkmalpflege ; Bd. 20)

  • A kiadvány középpontjában az osztrák trónörökös, Ferenc Ferdinand áll, mint elkötelezett műemlékvédő a Zentralkommission für Denkmalpflege „védelmezője”. Első alkalommal adják közre az Osztrák Állami Levéltárban (háborús archívum) őrzött Ferenc Ferdinand Katonai Kancellária (MKFF) úgynevezett "művészeti aktáit". Az 1874 aktából álló gyűjteményt teljes mértékben dokumentálják és regeszták formájában közlik. Ferenc Ferdinand az "Állami Műemlékek Hivatalának" felállításával modern közigazgatási formát hozott létre. A korona egyes területein "állami konzervátorok" kinevezésével, és személyes elkötelezettsége révén - a műemlékvédelmi törvény hiánya ellenére - képes volt megvédeni és fenntartatni a műemlékeket, a városképeket, valamint megakadályozni a történelmi épületek lebontását vagy visszafordíthatatlan "elcsúfítását". A trónörökös az elsők között ismerte el a népművészet, továbbá olyan sajátos építészeti formák értékét is, mint a galíciai fatemplomok. A valódi értelemben vett műemlékvédelmi tevékenység mellett a "művészeti akták" a végnapjait élő monarchia művészetének és kultúrpolitikájának alapvető területeit is tartalmazzák: az antik kereskedelmet, vagy a modern építőanyagok használatát.
    Topográfiailag Krakkótól és Lvivtől Prágáig, Pilsenen át Trentóig és Triesztig terjed, tartalmát tekintve a helyreállítási technológiától, a személyzeti döntésektől és a műemlékvédelmi politikától az ingó műalkotások problémájáig, valamint a városképek megőrzéséig. A könyv a monarchia utódállamaiban, különösen Csehországban, Lengyelországban, Szlovéniában, Horvátországban és Olaszországban található műemlékek megőrzésének forrásaihoz kapcsolódva alkalmas a hiányzó vagy elveszett archív anyagok kiegészítésére.


Lechner Ödön írásai. Összegyűjt., szerk. Sümegi György. Budapest, Corvina, 2020.

  • Lechner Ödön munkásságának teljes megismeréséhez nyújt adalékot írásainak közzététele, melyekből fény derül a művészeti közéletben játszott sokrétű szerepére. Általa is aláírt dokumentumok közlése bizonyítja kiállását a magyar építészek alkalmazása mellett a külhoniakkal szemben. Betekintést nyerhetünk magénéletébe is családjának és szerelmének írt levelein keresztül.
    Olyan kortársak írásai teljesítik ki a személyiségéről alkotott képet, mint Krúdy Gyula, Molnár Ferenc, Kós Károly vagy Harsányi Kálmán.

 


Rácz Miklós: A cseszneki vár építéstörténete: épületrégészet és számítógépes modellezés. Budapest, Martin Opitz, 2017. (Opitz archaeologica, ISSN 2060-6370 ; 9)

  • Rácz Miklós doktori disszertációjában elkészítette az 1960-as évek óta kutatott cseszneki vár építéstörténetének feldolgozását. A monografikus mű tartalmazza az írott források elemzését, valamint a 16-19. századi képi ábrázolások értékelését. A szerző által irányított épületrégészeti kutatások dokumentációjának kritikai bemutatása is részét képezi munkának. A műben fontos helyet kap a vár háromdimenziós digitális dokumentációja és a 15. századi elméleti rekonstrukciója.

 


Timár Péter: Magyarország középkori településeinek és egyházainak topográfiai adattára. 1-6. köt. Szeged, Szerzői kiad, 2019.

  • Timár Péter jóvoltából nélkülözhetetlen kézikönyv született a középkorkutatás számára. A hat kötetben megjelent, minden tekintetben egyedülálló munka tartalmazza a mai Magyarország középkori eredetű templomainak, egyházi intézményeinek történeti adatgyűjtését a kezdetektől napjainkig. A szerző elvégezte az elpusztult egyházak lokalizációját is, így települési topográfiával is kiegészül az adattár. Az irodalmi hivatkozások ellenőrzése és azok eredeti források általi kritikai vizsgálata biztosítja az adattár kifogástalan megbízhatóságát.

 


Ziegler Ágnes: A brassói Fekete templom - reformáció és renováció. Felekezeti, városi, rendi csoportidentitás kifejeződése egy újjászülető épületben. Brassó; Budapest, Martin Opitz Kiadó, 2018.

  • Ziegler Ágnes doktori disszertációja szolgál a könyv alapjául, mely három fő tartalmi alappillérre épül: rekonstruálja az 1689-es brassói tűzvésznek áldozatául esett Fekete templom pusztulás előtti állapotát, bemutatja a 18. századi újjáépítését, a berendezések helyreállítását és vizsgálja az újjáépítés idején a döntésekben közrejátszó tényezőket. A Fekete templom esettanulmányán keresztül tárja elénk a korabeli Brassó politikai, felekezeti, rendi hovatartozását, rávilágítva mindezek művészi reprezentációira az újjáépített és az újjáépítés előtti templomban egyaránt.


Szecskó Ágnes

fotó: Nyirkos Zsófia