.jpg "Pákei Lajos az Iparmúzeum igazgatója, igazolványkép. MÉM MDK Múzeumi Osztály, ltsz. n.")
Dersy János írta róla: „egész nap építőkockáival játszik, gyönyörű kastélyokat, várakat rak össze, úgy látszik, tehetsége van az építészethez". (Balogh Jolán, 1944.)
Id. Pákei Lajos – az Erdélyi Főkormányszék titkára – fia mellé már gyermekkorában rajzoktatót fogadott Sárdi István festőművész személyében. Az ifjú Pákei tehetsége igen korán megmutatkozott, a kolozsvári unitárius kollégiumban már hatodikosként ő tanította az elemi iskolás diákokat a rajz tudományára.
A budapesti József Műegyetemre 1872-ben iratkozott be, majd tanulmányait 1873-ban a müncheni Politechnikumban folytatta. 1876 végén a bécsi Képzőművészeti Akadémia hallgatója lett Theophil von Hansen irányítása alatt. Ekkor, mint gyakornok részt vehetett a bécsi Parlament tervezésében és kivitelezésében.
1880-ban nevezték ki Kolozsvár főépítészének. Ez idő alatt, a fejlődésnek indult város számára különböző – köztük városfelmérési, szabályozási – terveket készített, amelyeknek jelentős része sajnos anyagi és egyéb körülmények miatt nem valósulhatott meg. A középületekről, templomokról és villákról készített terveinek kivitelezése is akadályokba ütközött.
Ennek okán 1884-től inkább oktatói tevékenységet vállalt az építész. Részt vett a Magyar Királyi Állami Fa- és Fémipari Műhelyek képzésében, valamint az általa készített tervek alapján megépült és 1904-ben átadott I. Ferenc József Iparmúzeum megvalósulásában, melynek igazgatói pozícióját is betöltötte. A múzeum népművészeti anyagának gyűjtésében igen nagy szerepet vállalt Pákei felesége, Fangh Antónia (1864–1926), akivel 1882-ben kötötte össze életét. Házasságukból három gyermek született.
Pákei életpályájának igen nagy részén oktatásszervezési, gyűjteményfejlesztési és múzeumépítő tevékenysége vonult végig.
A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ gyűjteményei őrzik tervanyagának és hagyatékának egyik igen jelentős részét. Az 1940-es években a Műemlékek Országos Bizottságának gyűjteményébe bekerült díszes kötéssel ellátott mappái leginkább eredeti terveket és fénynyomatokat tartalmaznak. Ezen dokumentumok legfőbb része a megvalósult épületeket ábrázolja. A Múzeumi Osztály anyagát képezi, az 1969-ben vétel útján bekerülő hagyaték, melyben megtaláljuk Pákei Lajos ismeretlen festőtől származó arcképét, építészi oklevelét, valamint az elpusztult és lebontott emlékekről készült terveket is. Mindezek az anyagok igen szépen reprezentálják munkásságát.
Pákei Lajos 1921-ben tüdőgyulladásban hunyt el, emlékét a Házsongárdi temető őrzi.
Életéről számos tanulmány íródott, valamint a MÉM MDK gyűjteményeiben lévő tervrajzokról 2019-ben az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadásában Gy. Dávid Gyula – Pákei Lajos legjobb ismerője – jelentetett meg kiadványt.
Bakó Zsuzsanna
Felhasznált irodalom:
Balogh Jolán: Pákei Lajos rajzai kolozsvár építészeti emlékeiről. (Erdélyi Tudományos Füzetek, 186.). Kolozsvár, Erdélyi Múzeum-Egyesület, 1944.
Gy. Dávid Gyula. Pákei Lajos hagyatéka. Egy századfordulós kolozsvári építész tervrajzai, rajztervei, gyűjteményei. Kolozsvár, Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2019.
Pusztai László: Pákei Lajos építész rajzi hagyatéka az Országos Műemléki Felügyelőség gyűjteményeiben. In: Magyar Építőművészet, 81. 1990. 5. 52-55.
Válogatás Pákei Lajos a MÉM MDK Múzeumi Osztályának és Műemlékvédelmi Dokumentációs Osztályának gyűjteményeiből:
