Csemegi József sokoldalú tudós szakember volt. Nemcsak építész, hanem építészettörténész, művészettörténész, régész, és mindezek által kiváló műemlékes.
Az építészcsaládból származó Csemegi József 1932-ben végzett a József Nádor Műegyetemen, majd tanulmányait a Hekler Antal vezette művészettörténeti tanszéken folytatta. Ezzel párhuzamosan régészetet is hallgatott és feltárásokat látogatott.
Pályáját rögtön műemlékes vonalon kezdte. Möller István tanítványaként kapcsolódott be a zsámbéki templomrom kiépítésének előkészületeibe, és az egri vár feltárásaiba. Bár a zsámbéki közös munka a rekonstrukció meghiúsulása, és az idős építész halála miatt elmaradt, Egerben viszont jelentős eredményekhez vezetett kutatása. A székesegyház újonnan felfedezett román kori fázisának alaprajzát ő vetette először papírra, amelyet nem sokkal később az emlék gótikus átépítéséről szóló tanulmánya követett. Ekkor foglalkozott először – minden bizonnyal Möller hasonló jellegű stúdiumai hatására – alaprajzok elemzésével, majd gótikus bordaprofilok vizsgálatával, a bizonytalan stiláris és ikonográfiai párhuzamok mellett új módszert keresve. A szerkesztési eljárások tanulmányozása, az arányelméleti megfigyelések a csarnoktemplomok teljes emlékanyagának rendszerezésében csúcsosodott ki. Ez a munka folytatódott a kápolnaszentélyes templomok, és a tengelytámpilléres mellékszentélyek vizsgálatakor is. Csemegi elméleti munkásságát mindvégig meghatározta a vizsgált anyag szerkezeti, tipológikus megközelítése. Élete végén az arányok és mértani idomok spirituális üzenetével is foglalkozott.
Doktori disszertációját 1947-ben írta meg a budavári Nagyboldogasszony-templom építéstörténetéből, amelyhez még az 1930-as években kezdett tanítómestere, Möller István kezdeményezésére, és egészen 1957-es kandidátusi védéséig dolgozott rajta, finomította nézeteit. Bár vannak ma már túlhaladott megállapításai, a mélyreható tanulmány napjainkban is nélkülözhetetlen a templom monografikus feldolgozásában.
Tudását nemcsak publikációiban adta tovább, hanem az 1950-es évektől tanított az ELTE régész szakán, a BME-én címzetes docens volt, majd 1953-tól az Iparművészeti Főiskola Építészettörténeti Tanszékét vezette. Számos tudományos társaság tagja volt: a Magyar Tudományos Akadémia Építészetelméleti és Történeti Bizottságának, Magyar Régészeti Művészettörténeti és Éremtani Társulat, és a Magyar Építőművészek Szövetségének is. A tudományos megnyilatkozásokon túl a népszerűsítő irodalom létrehozásában, szerkesztésében is tevékenyen részt vett a TIT József Attila Szabadegyetemének művészettörténeti sorozatáért felelve.
„Fő feladatát és igazi munkaterületét mégis elsősorban a műemlékek tudományos vizsgálatában, értékelésében és helyreállításában látta.” – írja róla nekrológjában pályatársa, Entz Géza. Közvetlenül műemléki szervezethez csak a II. világháború után került, amikor a Fővárosi Tervező Iroda Műemléki Szakosztályának vezetője lett. Ebben az időben a szétbombázott budai várnegyed helyreállításánál kapott főszerepet, előbb a FőTI, majd a KÖZTI, és utóbb 1960-tól az újjászervezett műemléki hivatal, az Országos Műemléki Felügyelőség Igazgatási Osztályát vezetve. A fenti Horler Miklós idézet erre az időszakra emlékezik, amikor az egyes tervezőirodák kezében voltak a műemléki helyreállítások, nem lévén központi műemléki szervezet. Csemegi József nevéhez fűződik többek között a Magdolna-torony, a Fortuna utca 3., Tárnok utca 14., Úri utca 13. lakóházak helyreállítása. Gyakorlati munkájában biztos rajztudása, szerkezettani ismeretei segítették hozzá ahhoz, hogy egy-egy faragványtöredék visszaszerkesztéssel percek alatt egykori teljességében láthatóvá váljon. Nagy hangsúlyt helyezett a műemléki helyreállítás elvi kérdéseinek tisztázására, és az ahhoz kapcsolódó tudományos dokumentálás elkészítésének szükségességére, ami ma már a kötelező gyakorlat része.
Felhasznált irodalom:
- „Ilyen szenvedélyesen kell csinálni azt, amit az ember fontosnak tart”. Zádor Annával Mojzer Anna és Zwickl András beszélget. Enigma, 15, 2008, 54., 101. o.
- Csemegi József: A műemléki dokumentáció szerepe és jelentősége a korszerű műemlékvédelemben. In: Magyar műemlékvédelem, 1. (1949-1959), p. 231.
- Csemegi József: A műemlékvédelem időszerű elméleti kérdései. Építés Építészet, 3, 1951, 1-2., 73-85. o.
- Entz Géza: Csemegi József (1909-1963). Művészettörténeti Értesítő, 12, 1963, 228-229. o.
- Horler Miklós: Csemegi József (1909-1963). Műemlékvédelem, 8, 1963, 3., 178. o.
- Szakács Béla Zsolt: Csemegi József (1909-19639). Enigma, 30, 2021, 108., 52-75. o.
- Zolnay László: Búcsú Csemegi Józseftől. Művészet, 4, 1963, 7., 25. o.
Kádár Zsófia
Könyvtárunk válogatása ifj. Csemegi József (1909–1963) irodalmi munkásságából:
Csemegi József, (ifj.): Hol állott egykor az óbudai királyi vár? Beszámoló az óbudai ref. templom és paplak területén 1934–35-ben végzett ásatás eredményeiről. Budapest, Szerző, [1934]. 12 p. (Klny.)
MÉM MDK Könyvtár jelzete: 4402
Csemegi József, (ifj.): Az egri várszékesegyház jelentősége a XII. században. In: Archaeologiai Értesítő, (1935) 48., p. 217–222.
MÉM MDK Könyvtár jelzete: 4564
Online hozzáférés (REAL-J)
Csemegi József, (ifj.): Fejezet az egri várszékesegyház építésének történetéből. In: A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet közlönye, 69. (1935) 11–12., p. 65–71.
MÉM MDK Könyvtár jelzete: 4182
Online hozzáférés (BME-OMIKK)
Csemegi József, (ifj.): A tabáni Krisztusrelief. In: A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet közlönye, 69. (1935) 51–52., p. 345–348.
MÉM MDK Könyvtár jelzete: 4182
Online hozzáférés (BME-OMIKK)
Csemegi József, (ifj.): Tervezés-technikai kérdések a középkori építészetben. In: A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet közlönyének havi füzetei, 10. (1936) 7–12., p. 44–52.
MÉM MDK Könyvtár jelzete: 4182
Csemegi József, (ifj.): A budavári koronázó főtemplom déli-keleti kapuja. In: Történetírás, 1. (1937) 4., p. 356–369., ill., fotó
MÉM MDK Könyvtár jelzete: 4767
Online hozzáférés (REAL-J)
Csemegi József, (ifj.): A pannonhalmi bencés apátság keresztfolyosójának szobrászati dísze. In: A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet közlönye, 71. (1937) 31–36., p. 244–245.
MÉM MDK Könyvtár jelzete: 4182
Csemegi József, (ifj.): A Szent Miklósról nevezett budavári dominikánus kolostortemplom. In: Történetírás, 1. (1937) 5–6., p. 489–497.
MÉM MDK Könyvtár jelzete: 4767
Online hozzáférés (REAL-J)
Csemegi József, (ifj.): Szentélykörüljárós csarnoktemplomok a középkorban. In: A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye, 71. (1937) 49–50., p. 337–345.
MÉM MDK Könyvtár jelzete: 4182
Online hozzáférés (BME-OMIKK)
Csemegi József, (ifj.) – Bártfai Szabó László: A gyöngyösi Szent Bertalan templom. Budapest, [Hungária Ny.], 1937. 17 p.
(Klny. a Gyöngyösi Kalendáriumból, 1937. p. 110–126.)
MÉM MDK Könyvtár jelzete: 434
Online hozzáférés (MANDA)
Csemegi József, (ifj.) – Bártfai Szabó László: A Szent Ferenc-rendiek gyöngyösi temploma és kolostora. Gyöngyös, Zárdafőnökség, 1937. 24 p.
MÉM MDK Könyvtár jelzete: 5246
Csemegi József, (ifj.): Sopronbánfalva középkori templomai. In: Soproni Szemle, 2. (1938) 4., p. 196–202.
MÉM MDK Könyvtár jelzete: 4216
Online hozzáférés (EPA)
Csemegi József, (ifj.): Adalékok Budapest művészetének történetéhez. In: Történetírás, 3. (1939) 2., p. 75–88.
MÉM MDK Könyvtár jelzete: 4767
Online hozzáférés (REAL-J)
Csemegi József, (ifj.): Egy ismeretlen soproni Madonna szobor. Sopron, Röttig - Romwalter ny., 1939 7 p. (Klny.)
MÉM MDK Könyvtár jelzete: 5248
Csemegi József, (ifj.): A garamszentbenedeki apátsági templom alaprajzának építészettörténeti vizsgálata. In: A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet közlönye, 73. (1939) 15–16., p. 110–114.
MÉM MDK Könyvtár jelzete: 4182
Online hozzáférés (BME-OMIKK)
Csemegi József, (ifj.): A jáki apátság temploma. Szombathely, Martineum Ny., 1939. p. 12–37. (Vasi Szemle könyvei; 133.)
MÉM MDK Könyvtár jelzete: 4358
Csemegi József, (ifj).: Kassai István művészete. Budapest, Belitzky, 1939. 41, [3] p., 4 t. (Anonymus könyvek)
MÉM MDK Könyvtár jelzete: 4271
Csemegi József, (ifj.): A magyar építészet. In: A szépművészetek könyve. Budapest, Pesti Hírlap, 1940. p. 141–168.
MÉM MDK Könyvtár jelzete: 2759
Csemegi József, (ifj.): Adatok a budavári főtemplom középkori építéstörténetéhez. Budapest, [Háziny.], 1941. 52 p., 8 t., ill. (Klny.: Tanulmányok Budapest múltjából c. műből)
MÉM MDK Könyvtár jelzete: 3233
Csemegi József, (ifj.): Jegyzetek az egri székesegyház építéstörténetéhez. In: A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet közlönye, 75. (1941) 21–22., p. 92–94.
MÉM MDK Könyvtár jelzete: 4182
Online hozzáférés (BME-OMIKK)
Csemegi József, (ifj.): A Keresztelő Szent János tiszteletére épült kápolna Sopronban. Sopron, Röttig - Romwalter Ny., 1941. 10 p. (A Soproni Szemle kiadványai; 106.)
MÉM MDK Könyvtár jelzete: 4285
Csemegi József, (ifj.): Keszthely egykori ferences templomának építéstörténete. [Szombathely], [Vasvármegyei Múzeum], 1941. 32 p. (Dunántúli Szemle könyvei; 178.)
MÉM MDK Könyvtár jelzete: 4281
Csemegi József, (ifj.): Középkorú kőlámpások Sopron területén. Sopron, Röttig - Romwalter Ny., 1941. 12 p. (A Soproni Szemle kiadványai; 121.)
MÉM MDK Könyvtár jelzete: 4288
Csemegi József, (ifj.): A perchtoldsdorfi plébániatemplom. In: A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet közlönye, 75. (1941) 41–42., p. 181–187.
MÉM MDK Könyvtár jelzete: 4182
Online hozzáférés (BME-OMIKK)
Csemegi József, (ifj.): A budai Császármalom eredete. Budapest, Stádium Ny., [1942]. 8 p.
(Klny.: a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet közlönyéből, 76. (1942) 39–40., p. 158.)
MÉM MDK Könyvtár jelzete: 4399
Online hozzáférés (BME-OMIKK)
Csemegi József, ifj.: Prédikált-e Kapisztrán János a soproni bencéstemplom kőszószékéről? Sopron, Röttig - Romwalter Ny., [1942]. p. 70–75. (A Soproni Szemle kiadványai; 138.)
MÉM MDK Könyvtár jelzete: 4290
Csemegi József, (ifj.): Az óbudai ampfiteártum ásatása alkalmával előkerült középkori faragványok. In: A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet közlönye, 77. (1943) 16., p. 124–125.
MÉM MDK Könyvtár jelzete: 4182
Online hozzáférés (BME-OMIKK)
Csemegi József, (ifj.): A Stibor család építkezései. Adatok a felvidéki gótikus építészet történetéhez. Budapest, Stádium, [1943]. 12 p. (Klny.)
MÉM MDK Könyvtár jelzete: 4403
Csemegi József, ifj.: Az óbudai zsidótemplom. In: Budapest: a székesfőváros történeti, művészeti és társadalmi képes folyóirata, 3. (1947) 3., p. 108–111.
MÉM MDK Könyvtár jelzete: 4610
Csemegi József, (ifj.): Egy románkori kapuzat. In: Archaeologiai Értesítő, 77. (1950) 2., p. 130–131.
MÉM MDK Könyvtár jelzete: 4564
Csemegi József, (ifj.): A budavári főtemplom középkori építéstörténete. [Budapest], Képzőműv. Alap, 1955. 182 p., 46 t. (Magyar műemlékek)
MÉM MDK Könyvtár jelzete: 7730/a-b
Csemegi József, (ifj.): Jelentés a Pécs, Káptalan u. 2. számú épületen végzett műemléki kutatások eredményeiről. In: A Janus Pannonius Múzeum évkönyve, 1. (1956), p. 8–30, +7 tábla
MÉM MDK Könyvtár jelzete: 8086
Online hozzáférés (Hungaricana)
Csemegi József, (ifj.): A műemléki dokumentáció szerepe és jelentősége a korszerű műemlékvédelemben. In: Magyar Műemlékvédelem, 1. (1949-1959), p. 231–246., ill.
MÉM MDK Könyvtár jelzete: 15504
Online hozzáférés (Hungaricana)
Csemegi József, (ifj.): A gótika művészete. Budapest, Gondolat, Képzőműv. Alap, 1958–1961. 1–3. köt.
MÉM MDK Könyvtár jelzete: 8556, 8557, 8963
Csemegi József, (ifj.): Közép-Európa románkori centrális templomainak építészettörténeti kérdései. In: Építés- és közlekedéstudományi közlemények, 4. (1960) 3., p. 323–348.
MÉM MDK Könyvtár jelzete: 13724
Csemegi József, (ifj.): Románkori friztöredék Szabadegyházáról. In: Művészettörténeti Értesítő, 11. 1962. 1., p. 137–140., ill.
MÉM MDK Könyvtár jelzete: 15173
Csemegi József, (ifj.): Mikor épült a soproni volt ferences kolostor káptalanterme? In: Soproni Szemle, 17. (1963) 2., p. 97–115.
MÉM MDK Könyvtár jelzete: 15564
Online hozzáférés (EPA)
Csemegi József, (ifj.): Fragment d'une frise romane provenant de Szabadegyháza. In: Alba Regia, 4–5. (1963–1964), p. 129–133., 2 t., ill.
MÉM MDK Könyvtár jelzete: 16705
Online hozzáférés (Hungaricana)