60 éve halt meg Csemegi József (1909–1963) építész

„…ma már talán nem sokan emlékeznek az egykori Csemegi-csoportra, amely a műemlékvédelemmel foglalkozó építészek első kollektívája volt másfél évtizeddel ezelőtt” (Horler Mikós, 1963)

Csemegi József sokoldalú tudós szakember volt. Nemcsak építész, hanem építészettörténész, művészettörténész, régész, és mindezek által kiváló műemlékes.

Az építészcsaládból származó Csemegi József 1932-ben végzett a József Nádor Műegyetemen, majd tanulmányait a Hekler Antal vezette művészettörténeti tanszéken folytatta. Ezzel párhuzamosan régészetet is hallgatott és feltárásokat látogatott.

Pályáját rögtön műemlékes vonalon kezdte. Möller István tanítványaként kapcsolódott be a zsámbéki templomrom kiépítésének előkészületeibe, és az egri vár feltárásaiba. Bár a zsámbéki közös munka a rekonstrukció meghiúsulása, és az idős építész halála miatt elmaradt, Egerben viszont jelentős eredményekhez vezetett kutatása. A székesegyház újonnan felfedezett román kori fázisának alaprajzát ő vetette először papírra, amelyet nem sokkal később az emlék gótikus átépítéséről szóló tanulmánya követett. Ekkor foglalkozott először – minden bizonnyal Möller hasonló jellegű stúdiumai hatására – alaprajzok elemzésével, majd gótikus bordaprofilok vizsgálatával, a bizonytalan stiláris és ikonográfiai párhuzamok mellett új módszert keresve. A szerkesztési eljárások tanulmányozása, az arányelméleti megfigyelések a csarnoktemplomok teljes emlékanyagának rendszerezésében csúcsosodott ki. Ez a munka folytatódott a kápolnaszentélyes templomok, és a tengelytámpilléres mellékszentélyek vizsgálatakor is. Csemegi elméleti munkásságát mindvégig meghatározta a vizsgált anyag szerkezeti, tipológikus megközelítése. Élete végén az arányok és mértani idomok spirituális üzenetével is foglalkozott.

Doktori disszertációját 1947-ben írta meg a budavári Nagyboldogasszony-templom építéstörténetéből, amelyhez még az 1930-as években kezdett tanítómestere, Möller István kezdeményezésére, és egészen 1957-es kandidátusi védéséig dolgozott rajta, finomította nézeteit. Bár vannak ma már túlhaladott megállapításai, a mélyreható tanulmány napjainkban is nélkülözhetetlen a templom monografikus feldolgozásában.

Tudását nemcsak publikációiban adta tovább, hanem az 1950-es évektől tanított az ELTE régész szakán, a BME-én címzetes docens volt, majd 1953-tól az Iparművészeti Főiskola Építészettörténeti Tanszékét vezette. Számos tudományos társaság tagja volt: a Magyar Tudományos Akadémia Építészetelméleti és Történeti Bizottságának, Magyar Régészeti Művészettörténeti és Éremtani Társulat, és a Magyar Építőművészek Szövetségének is. A tudományos megnyilatkozásokon túl a népszerűsítő irodalom létrehozásában, szerkesztésében is tevékenyen részt vett a TIT József Attila Szabadegyetemének művészettörténeti sorozatáért felelve.

Fő feladatát és igazi munkaterületét mégis elsősorban a műemlékek tudományos vizsgálatában, értékelésében és helyreállításában látta.” – írja róla nekrológjában pályatársa, Entz Géza. Közvetlenül műemléki szervezethez csak a II. világháború után került, amikor a Fővárosi Tervező Iroda Műemléki Szakosztályának vezetője lett.  Ebben az időben a szétbombázott budai várnegyed helyreállításánál kapott főszerepet, előbb a FőTI, majd a KÖZTI, és utóbb 1960-tól az újjászervezett műemléki hivatal, az Országos Műemléki Felügyelőség Igazgatási Osztályát vezetve. A fenti Horler Miklós idézet erre az időszakra emlékezik, amikor az egyes tervezőirodák kezében voltak a műemléki helyreállítások, nem lévén központi műemléki szervezet. Csemegi József nevéhez fűződik többek között a Magdolna-torony, a Fortuna utca 3., Tárnok utca 14., Úri utca 13. lakóházak helyreállítása. Gyakorlati munkájában biztos rajztudása, szerkezettani ismeretei segítették hozzá ahhoz, hogy egy-egy faragványtöredék visszaszerkesztéssel percek alatt egykori teljességében láthatóvá váljon. Nagy hangsúlyt helyezett a műemléki helyreállítás elvi kérdéseinek tisztázására, és az ahhoz kapcsolódó tudományos dokumentálás elkészítésének szükségességére, ami ma már a kötelező gyakorlat része.

Felhasznált irodalom:

  • „Ilyen szenvedélyesen kell csinálni azt, amit az ember fontosnak tart”. Zádor Annával Mojzer Anna és Zwickl András beszélget. Enigma, 15, 2008, 54., 101. o.
  • Csemegi József: A műemléki dokumentáció szerepe és jelentősége a korszerű műemlékvédelemben. In: Magyar műemlékvédelem, 1. (1949-1959), p. 231.
  • Csemegi József: A műemlékvédelem időszerű elméleti kérdései. Építés Építészet, 3, 1951, 1-2., 73-85. o. 
  • Entz Géza: Csemegi József (1909-1963). Művészettörténeti Értesítő, 12, 1963, 228-229. o.
  • Horler Miklós: Csemegi József (1909-1963). Műemlékvédelem, 8, 1963, 3., 178. o.
  • Szakács Béla Zsolt: Csemegi József (1909-19639). Enigma, 30, 2021, 108., 52-75. o.
  • Zolnay László: Búcsú Csemegi Józseftől. Művészet, 4, 1963, 7., 25. o.

Kádár Zsófia

 

 

Könyvtárunk válogatása ifj. Csemegi József (1909–1963) irodalmi munkásságából:

 

Csemegi József, (ifj.): Hol állott egykor az óbudai királyi vár? Beszámoló az óbudai ref. templom és paplak területén 1934–35-ben végzett ásatás eredményeiről. Budapest, Szerző, [1934]. 12 p. (Klny.)

MÉM MDK Könyvtár jelzete: 4402

 

Csemegi József, (ifj.): Az egri várszékesegyház jelentősége a XII. században. In: Archaeologiai Értesítő, (1935) 48., p. 217–222.

MÉM MDK Könyvtár jelzete: 4564

Online hozzáférés (REAL-J)

 

Csemegi József, (ifj.): Fejezet az egri várszékesegyház építésének történetéből. In: A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet közlönye, 69. (1935) 11–12., p. 65–71.

MÉM MDK Könyvtár jelzete: 4182

Online hozzáférés (BME-OMIKK)

 

Csemegi József, (ifj.): A tabáni Krisztusrelief. In: A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet közlönye, 69. (1935) 51–52., p. 345–348.

MÉM MDK Könyvtár jelzete: 4182

Online hozzáférés (BME-OMIKK)

 

Csemegi József, (ifj.): Tervezés-technikai kérdések a középkori építészetben. In: A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet közlönyének havi füzetei, 10. (1936) 7–12., p. 44–52.

MÉM MDK Könyvtár jelzete: 4182

 

Csemegi József, (ifj.): A budavári koronázó főtemplom déli-keleti kapuja. In: Történetírás, 1. (1937) 4., p. 356–369., ill., fotó

MÉM MDK Könyvtár jelzete: 4767

Online hozzáférés (REAL-J)

 

Csemegi József, (ifj.): A pannonhalmi bencés apátság keresztfolyosójának szobrászati dísze. In: A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet közlönye, 71. (1937) 31–36., p. 244–245.

MÉM MDK Könyvtár jelzete: 4182

 

Csemegi József, (ifj.): A Szent Miklósról nevezett budavári dominikánus kolostortemplom. In: Történetírás, 1. (1937) 5–6., p. 489–497.

MÉM MDK Könyvtár jelzete: 4767

Online hozzáférés (REAL-J)

 

Csemegi József, (ifj.): Szentélykörüljárós csarnoktemplomok a középkorban. In: A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye, 71. (1937) 49–50., p. 337–345.

MÉM MDK Könyvtár jelzete: 4182

Online hozzáférés (BME-OMIKK)

 

Csemegi József, (ifj.) – Bártfai Szabó László: A gyöngyösi Szent Bertalan templom. Budapest, [Hungária Ny.], 1937. 17 p.

(Klny. a Gyöngyösi Kalendáriumból, 1937. p. 110–126.)

MÉM MDK Könyvtár jelzete: 434

Online hozzáférés (MANDA)

 

Csemegi József, (ifj.) – Bártfai Szabó László: A Szent Ferenc-rendiek gyöngyösi temploma és kolostora. Gyöngyös, Zárdafőnökség, 1937. 24 p.

MÉM MDK Könyvtár jelzete: 5246

 

Csemegi József, (ifj.): Sopronbánfalva középkori templomai. In: Soproni Szemle, 2. (1938) 4., p. 196–202.

MÉM MDK Könyvtár jelzete: 4216

Online hozzáférés (EPA)

 

Csemegi József, (ifj.): Adalékok Budapest művészetének történetéhez. In: Történetírás, 3. (1939) 2., p. 75–88.

MÉM MDK Könyvtár jelzete: 4767

Online hozzáférés (REAL-J)

 

Csemegi József, (ifj.): Egy ismeretlen soproni Madonna szobor. Sopron, Röttig - Romwalter ny., 1939 7 p. (Klny.)

MÉM MDK Könyvtár jelzete: 5248

 

Csemegi József, (ifj.): A garamszentbenedeki apátsági templom alaprajzának építészettörténeti vizsgálata. In: A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet közlönye, 73. (1939) 15–16., p. 110–114.

MÉM MDK Könyvtár jelzete: 4182

Online hozzáférés (BME-OMIKK)

 

Csemegi József, (ifj.): A jáki apátság temploma. Szombathely, Martineum Ny., 1939. p. 12–37. (Vasi Szemle könyvei; 133.)

MÉM MDK Könyvtár jelzete: 4358

 

Csemegi József, (ifj).: Kassai István művészete. Budapest, Belitzky, 1939. 41, [3] p., 4 t. (Anonymus könyvek)

MÉM MDK Könyvtár jelzete: 4271

 

Csemegi József, (ifj.): A magyar építészet. In: A szépművészetek könyve. Budapest, Pesti Hírlap, 1940. p. 141–168.

MÉM MDK Könyvtár jelzete: 2759

 

Csemegi József, (ifj.): Adatok a budavári főtemplom középkori építéstörténetéhez. Budapest, [Háziny.], 1941. 52 p., 8 t., ill. (Klny.: Tanulmányok Budapest múltjából c. műből)

MÉM MDK Könyvtár jelzete: 3233

 

Csemegi József, (ifj.): Jegyzetek az egri székesegyház építéstörténetéhez. In: A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet közlönye, 75. (1941) 21–22., p. 92–94.

MÉM MDK Könyvtár jelzete: 4182

Online hozzáférés (BME-OMIKK)

 

Csemegi József, (ifj.): A Keresztelő Szent János tiszteletére épült kápolna Sopronban. Sopron, Röttig - Romwalter Ny., 1941. 10 p. (A Soproni Szemle kiadványai; 106.)

MÉM MDK Könyvtár jelzete: 4285

 

Csemegi József, (ifj.): Keszthely egykori ferences templomának építéstörténete. [Szombathely], [Vasvármegyei Múzeum], 1941. 32 p. (Dunántúli Szemle könyvei; 178.)

MÉM MDK Könyvtár jelzete: 4281

 

Csemegi József, (ifj.): Középkorú kőlámpások Sopron területén. Sopron, Röttig - Romwalter Ny., 1941. 12 p. (A Soproni Szemle kiadványai; 121.)

MÉM MDK Könyvtár jelzete: 4288

 

Csemegi József, (ifj.): A perchtoldsdorfi plébániatemplom. In: A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet közlönye, 75. (1941) 41–42., p. 181–187.

MÉM MDK Könyvtár jelzete: 4182

Online hozzáférés (BME-OMIKK)

 

Csemegi József, (ifj.): A budai Császármalom eredete. Budapest, Stádium Ny., [1942]. 8 p.
(Klny.: a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet közlönyéből, 76. (1942) 39–40., p. 158.)

MÉM MDK Könyvtár jelzete: 4399

Online hozzáférés (BME-OMIKK)

 

Csemegi József, ifj.: Prédikált-e Kapisztrán János a soproni bencéstemplom kőszószékéről? Sopron, Röttig - Romwalter Ny., [1942]. p. 70–75. (A Soproni Szemle kiadványai; 138.)

MÉM MDK Könyvtár jelzete: 4290

 

Csemegi József, (ifj.): Az óbudai ampfiteártum ásatása alkalmával előkerült középkori faragványok. In: A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet közlönye, 77. (1943) 16., p. 124–125.

MÉM MDK Könyvtár jelzete: 4182

Online hozzáférés (BME-OMIKK)

 

Csemegi József, (ifj.): A Stibor család építkezései. Adatok a felvidéki gótikus építészet történetéhez. Budapest, Stádium, [1943]. 12 p. (Klny.)

MÉM MDK Könyvtár jelzete: 4403

 

Csemegi József, ifj.: Az óbudai zsidótemplom. In: Budapest: a székesfőváros történeti, művészeti és társadalmi képes folyóirata, 3. (1947) 3., p. 108–111.

MÉM MDK Könyvtár jelzete: 4610

 

Csemegi József, (ifj.): Egy románkori kapuzat. In: Archaeologiai Értesítő, 77. (1950) 2., p. 130–131.

MÉM MDK Könyvtár jelzete: 4564

 

Csemegi József, (ifj.): A budavári főtemplom középkori építéstörténete. [Budapest], Képzőműv. Alap, 1955. 182 p., 46 t. (Magyar műemlékek)

MÉM MDK Könyvtár jelzete: 7730/a-b

 

Csemegi József, (ifj.): Jelentés a Pécs, Káptalan u. 2. számú épületen végzett műemléki kutatások eredményeiről. In: A Janus Pannonius Múzeum évkönyve, 1. (1956), p. 8–30, +7 tábla

MÉM MDK Könyvtár jelzete: 8086

Online hozzáférés (Hungaricana)

 

Csemegi József, (ifj.): A műemléki dokumentáció szerepe és jelentősége a korszerű műemlékvédelemben. In: Magyar Műemlékvédelem, 1. (1949-1959), p. 231–246., ill.

MÉM MDK Könyvtár jelzete: 15504

Online hozzáférés (Hungaricana)

 

Csemegi József, (ifj.): A gótika művészete. Budapest, Gondolat, Képzőműv. Alap, 1958–1961. 1–3. köt.

MÉM MDK Könyvtár jelzete: 8556, 8557, 8963

 

Csemegi József, (ifj.): Közép-Európa románkori centrális templomainak építészettörténeti kérdései. In: Építés- és közlekedéstudományi közlemények, 4. (1960) 3., p. 323–348.

MÉM MDK Könyvtár jelzete: 13724

 

Csemegi József, (ifj.): Románkori friztöredék Szabadegyházáról. In: Művészettörténeti Értesítő, 11. 1962. 1., p. 137–140., ill.

MÉM MDK Könyvtár jelzete: 15173

 

Csemegi József, (ifj.): Mikor épült a soproni volt ferences kolostor káptalanterme? In: Soproni Szemle, 17. (1963) 2., p. 97–115.

MÉM MDK Könyvtár jelzete: 15564

Online hozzáférés (EPA)

 

Csemegi József, (ifj.): Fragment d'une frise romane provenant de Szabadegyháza. In: Alba Regia, 4–5. (1963–1964), p. 129–133., 2 t., ill.

MÉM MDK Könyvtár jelzete: 16705

Online hozzáférés (Hungaricana)