A magyar műemlékvédelemben a török emlékek valamivel a századforduló után kaptak nagyobb figyelmet. Hogy miért? Kétségkívül nagy szerepe lehetett ebben Alois Riegl, osztrák művészettörténész nézeteinek, melyek az emlékek egyetemes megbecsülését hirdették az 1903-ban kiadott A modern műemlékkultusz lényege és kialakulása című nagyhatású művében. Műemlékes elődeink széleskörű szakmai tájékozottságán túl viszont egy nyomósabb érv is közrejátszott, hogy Magyarország oszmán örökségét vegyék górcső alá. Törökország az első világháborúban a Monarchia szövetségeseként harcolt, s minden bizonnyal az azt megelőző diplomáciai kapcsolatok kialakításában a két birodalom közötti kulturális összeköttetések feltérképezése is meghatározó volt.
A 2024-es magyar-török kulturális évad kapcsán Lassan járó a hegyeken túljut címmel fotósorozatot indítunk a török emlékekről. Címünk egy török közmondás, mely a gyűjteményünkben folyó fáradságos, olykor monoton, aprólékos és nagy precizitást igénylő feldolgozómunka látványos eredményére utalhat. A több mint 150 éves gyűjteményre tekintve, akár már a hegyeken túl is érezhetjük magunkat.
Kádár Zsófia
