Szakmai programmal ünnepelte az építészek világnapját a Magyar Művészeti Akadémia intézménycsaládja Szegeden

Örökség és Jelen - A szegedi nagytáj építészete címmel rendezett szakmai konferenciát az MMA Szegedi Regionális Munkacsoportja – a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központtal karöltve.

Október 4-én a Szegedi Dóm Látogatóközpontban egész napos program várta az érdeklődőket. Az eseményt Turi Attila, Kossuth és Ybl-díjas építész, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke nyitotta meg.

Az Építészek Nemzetközi Szövetsége 1998-ban nyilvánította az építészek világnapjává október 6-át. A szegedi program résztvevői délelőtt megemlékezéssel és koszorúzással tisztelegtek a szegedi Fogadalmi Templom alkotója, az altemplomban nyugvó Foerk Ernő építész életműve előtt. A délelőtt folyamán szakmai előadások keretében ismerkedhettek meg a szakmabeli és laikus résztvevők a szegedi nagytáj építészeti karakterével – mind a népi építészet, mind a 19–20. századi épített örökség tekintetében.

Nyitóelőadásban Szilágyi Mária és Kerner Gábor műemlékvédelmi szakmérnökök bemutatták a 2017-ben megkezdett, magyar-szerb építészeti kutatási projektjük eredményeit. A felmérés a Bánság, a Bánát, valamint Csongrád-Csanád, Bács-Kiskun és Békés vármegye területén vizsgálta a szegedi nagytájra jellemző építészeti karaktert. A program végeredményeként publikált kötet útmutatóul szolgálhat a tervezés és felújítás területein dolgozóknak az építészeti karakterjegyek megőrzése tekintetében.

A szakmai program további előadásai és előadói áttekintették azoknak a jelentős építőművészeknek a munkásságát, akik máig meghatározzák a szegedi nagytáj építészeti arculatát. Baldavári Eszter művészettörténész Foerk Ernő építőművészeti és műemlékvédelmi tevékenységét mutatta be, Szekernyés János temesvári helytörténész a korszerű Temesvárt felépítő Székely László életművéről adott számot. Várallyai Réka művészettörténész Komor Marcell és Jakab Dezső magyaros szecessziós alkotásait méltatta.

A nap második felében kiemelt szerepet kapott a MÉM MDK tervezett, új épületegyüttesének bemutatása. Vass-Eysen Áron és Máté Tamás, a BIVAK Stúdió építészeinek előadásából kiderült, mi inspirálta őket egy olyan izgalmas főépület tervezésére, amelyben egyszerre vannak jelen városi és a népi építészeti elemek, tradicionális és kortárs megoldások, ötvözve Budapest ikonikus épületeinek Zsolnay-tetőzetét egy hagyományos pajtával. A szegedi Tér és Forma Kft-vel közösen beadott nyertes pályamunkájuk megteremti a kapcsolatot a Városligeti fasor és a Bajza utca által határolt tömbben az itt álló egykori szanatóriumok megújuló épületei, valamint a helyreállított Walter Rózsi-villa és az új főépület között. Dr. Almássy Kornél, a MÉM MDK igazgatója ezt követően kiemelte: az új épületegyüttes „egyszerre lesz múzeum, kiállítóterekkel, raktárakkal, közönségforgalmi helyekkel, irodákkal, előadótermekkel, mindennel, ami szükséges ahhoz, hogy elérhessük a széles közönséget”. Előadásában bemutatta az intézmény jelenlegi működését, kitérve a múzeumi és kutatási feladatokra, valamint a hazai örökségvédelem több mint 150 éves, itt kutatható dokumentum- és tervanyagára.

Záróelőadásában Sári Zsolt állami főépítész a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal képviseletében arról beszélt, milyen kihívások adódnak az organikus építészet képviselői és az építéshatóságok kapcsolatában. Az építészek világnapja a délután folyamán nyilvános kísérőrendezvényekkel folytatódott. Nagy érdeklődés övezte mind Kutatási Osztályunk referense, dr. Oszkó Ágnes Ivett könyvbemutató előadását, mind a szegedi Dömötör-torony vezetett látogatását és a Tisza-menti népzenei műhely bemutatókoncertjét. A Holnap Kiadónál 2020-ban megjelent, Baumhorn Lipót zsinagógaépítész életművét bemutató monográfiához kapcsolódóan kiállításra került az Áhítatos építészeti formák Baumhorn Lipót tervei a szegedi zsinagógához című utazókiállítás is, amely intézményünk és a Szegedi Zsidó Hitközség rendezésében készült 2021-ben.  

 

Varga Márta – Oszkó Ágnes Ivett

 

Fotók: Lovas Hajni, Iványi Aurél, Kuklis István