A kétoldalú projektet magyar részről a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatja (2019-2.1.11-TÉT-2020-00258), míg horvát részről a horvát Tudományos és Oktatási Minisztérium. A projektben intézményünket három kutató képviseli a MÉM MDK Múzeumi Osztályáról: Ritoók Pál, Baldavári Eszter és Sebestyén Ágnes Anna művészettörténészek. A magyar kutatócsoport vezetője Ferkai András építész, építészettörténész, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem professzor emeritusa. A horvát kutatócsoportot Tamara Bjažić Klarin építész, építészettörténész vezeti, további tagjai Boris Dundović, Marina Bagarić és Mauro Sirotnjak.
A projekt a magyar és horvát építészet és várostervezés területén a 20. század első felében folytatott tudáscserével foglalkozik, amellyel korábban a művészet-, illetve építészettörténeti kutatás mélyebben nem foglalkozott. A négy magyar kutató ennek a tudástranszfernek az eszközeit vizsgálja, melyek elsősorban folyóiratok, tervpályázatok, kiállítások, kongresszusok és tanulmányutak voltak. Ritoók Pál és Baldavári Eszter a századforduló, Ferkai András és Sebestyén Ágnes Anna pedig a két világháború közötti időszak építészetét és várostervezését vizsgálja. Ez az időbeli megosztás a tudástranszfer dinamikájára nézve is érvényes megállapításokkal fog szolgálni a projekt majdani konklúziójának a megfogalmazásában. A kutatók abból az alapvetésből indultak ki, hogy az Osztrák-Magyar Monarchiában még intenzív tudástranszfer zajlott, amely elsősorban Budapest mint központ felől a horvát periféria felé irányult – ennek lenyomata az épített környezetben az a számos állami középület, amelyet magyar építészek és építőmesterek emeltek Zágrábban, Fiumében és Eszéken. A Monarchia felbomlása gyengítette a kapcsolatokat, de a nemzetközi szakmai szervezetek, események, kongresszusok és kiállítások, illetve a szaksajtó közös fórumokat teremtettek, amelyeken keresztül kimutathatók kapcsolódási pontok és parallel gyakorlatok.
E hiánypótló kutatás első éve idén október végével zárult, mely során a négy magyar kutató két zágrábi és fiumei tanulmányutat tett, valamint a köztes időben szakirodalmi kutatásokat és forrásfeldolgozó munkát végzett. Ferkai András projektvezető a két világháború közötti időszak szakmai szervezeteivel, főként a CIAM nemzetközi szervezet kelet-európai csoportjával, illetve az itt fellelhető magyar és horvát kapcsolatokkal, Sebestyén Ágnes Anna pedig ugyanennek az időszaknak a szaksajtójában és szakmai eseményeiben kimutatható kapcsolódási pontokkal és párhuzamosságokkal foglalkozik. Baldavári Eszter a századforduló magyar és horvát építészetében megmutatkozó kapcsolatokat vizsgálja elsősorban Foerk Ernő, Möller István és Aladár Baranyai munkásságán keresztül, Ritoók Pál pedig ugyanennek a korszaknak a magyar állami, elsősorban a MÁV megbízására folytatott építkezéseinek a vonatkozásában.
A kétoldalú projekt első évét egy webinarium zárta 2022. október 28-án, amelyen a magyar és a horvát kutatók megtartották kutatási beszámoló előadásukat a projekt első évében elvégzett munka eredményeiről. A projekt második évében ezeknek a kutatásoknak a folytatása, illetve zárásként a kutatási eredmények nemzetközi tudományos publikációkban való közzététele, illetve a szakmai és a nagyközönség számára rendezett kiállítás következik.
Sebestyén Ágnes Anna
