Az augusztus hónap műtárgya: A tripoliszi Szent Mihály templom főoltár terve

Ebben a hónapban az angyalföldi Szent Mihály templomhoz készült nem megvalósult főoltár tervet mutatjuk be, amelyet a sokoldalú építész és a hazai műemlékvédelem kiemelkedő alakja, Foerk Ernő készített.

A Tripolisz helységnév a szájhagyomány szerint a 1910-es évek elejére nyúlik vissza, amely eredetileg egy fából épített vendéglőnek a neve volt (Vendéglő a Tripoliszhoz) a Palotai úti kislakásos telepen. Angyalföld tripoliszi részének lakói többnyire nehéz anyagi körülmények között élő vallásos munkások voltak, akiknek fontos volt, hogy saját templomuk és állandó lelkészük legyen, ezért kezdeményezés indult egy templom, egy plébániaépület és egy kultúrház építésére. A templom építésére a főváros tervpályázatot írt ki 1928 áprilisában, amelyet azonban mégsem hirdetett meg a tanács, hanem közvetlenül Foerk Ernő építészt bízták meg a tervek elkészítésével. Foerk, akinek akkoriban készült el fő műve, a szegedi fogadalmi templom, számos római katolikus templomot tervezett Magyarországon, például a vállaji, a fajszi vagy a tompai templomokat. A tripoliszi templomhoz több tervváltozatot is készített, például a tervrajzon látható főoltárhoz, amelyet neogótikus stílusban tervezett meg. Mint azt a rajz mutatja, kilenc tengellyel tervezte meg, melyek közül a két szélsőt és a középsőt egy-egy tornyocskával emelte ki, központi motívumnak pedig a keresztre feszített Krisztust szánta. A Rózsák terei római katolikus templom főoltárához képest valamivel díszesebb kivitelezésű, ahol elmaradnak a tripoliszi főoltáron láthatókhoz hasonló magasba törő elemek.

1929-ben indult meg a Szent Mihály templom építése, a kivitelező a Paulheim és Weninger cég volt. Szeptember 12-én került sor az első ünnepélyes kapavágásra, amelyet páter Brokard karmelita tartományfőnök végzett, majd az egyházközség elöljárói és a képviselő-testület tagjai követték őt. Az ünnepségen Szendy Károly főjegyző is részt vett, aki később a polgármester lett.

1929. október 13-án került sor Haász István tábori püspök miséje után az alapkőletételre, Serédi Jusztinián hercegprímás végezte a szertartást nagy papi segédlettel. A szertartáson a templomot tervező Foerk Ernő is részt vett. Szintén nevezetes esemény volt 1930. május 28-án a kéttornyú templom keresztjeinek feltétele, amelyeket Breyer István püspök áldott meg, majd az építők közül öt személy helyezett el a tornyok tetején. A templom felszentelésére 1930. szeptember 21-én került sor, melyet Serédi Jusztinián hercegprímás végzett.

 

Sári András

a Múzeumi Osztály gyakornoka,

a Pázmány Péter Katolikus Egyetem művészettörténet szakos hallgatója

 

 

Köszönettel tartozom Baldavári Eszternek az anyaggyűjtésben és az írásban nyújtott segítségért.

 

Felhasznált források és irodalom:

Beran Ferenc: Isten lábnyomai Angyalföldön. Budapest, 2009.

Csirmaz Borbála – Kardos Mária – Kápolnai Iván: A 80 éves Angyalföldi Szent Mihály templom és egyházközség története a kezdetektől 2010-ig. 2. kiadás, Budapest, 2014.

Fabó Beáta et al.: Budapest templomai. Angyalföld – XIII. kerület. (Budapesti Városvédő Egyesület Templomtörténeti sorozat, 18) Budapest, 2017.

Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között. Budapest, 2021.

A főoltár terve, MÉM MDK, Múzeumi Osztály, ltsz.: 69.024.239.

Foerk Ernőnek küldött meghívó levél, 1930, MÉM MDK, Múzeumi Osztály, ltsz.: 2021.1.393.

Nemzeti Ujság, 1929. november 12. (11. évfolyam, 257. szám)