A hónap műtárgya – 2023. május

Budapest műemlékei = Les monuments artistiques de la ville de Budapest = Budapest art-relics = I monumenti di Budapest = Die Kunstdenkmale der Stadt Budapest. Szerk. Lechner Jenő. Budapest, Budapest Székesfőváros – MOB, 1924. VIII, 255 p., ill. (MÉM MDK Könyvtár jelzete: 2840)

Idén ünnepli Budapest a 150. születésnapját. Magyarország fővárosa 1873-ban három város, Pest, Buda és Óbuda egyesítésével alakult ki és fejlődött világvárossá. A most bemutatott kötettel a 100 évvel korábbi ünnepségekre emlékezünk.

  A „Budapest műemlékei” c. kötet a főváros egyesítésének 50 éves jubileuma alkalmából összeállított tanulmánygyűjtemény, mely a Székesfőváros Tanácsa és a Műemlékek Országos Bizottsága (MOB) kiadásában jelent meg, 501 képpel. Megjelenésének előzménye a MOB előadássorozata volt, amelyet a jubileum évében tartott Budapest műemlékei címmel. A nyolc előadásra tervezett és képekkel illusztrált felolvasások nagy sikert arattak, ezért a szervezők üdvösnek tartották azokat a főváros egész közönsége, sőt az egész ország számára megörökíteni. A MOB nemcsak a műemlékek fenntartását és szakszerű helyreállítását tartotta fontos feladatának, hanem a műemlékügy iránti érdeklődés felkeltését is, felismerve az évforduló országos jelentőségét. Ezzel a kiadvánnyal akart maradandó emléket állítani.

  A MOB 1923-ban készült jegyzőkönyvéből kiderül, hogy „tervbe van véve a „Blau Bücher”[1] mintájára egy külön Budapest-kötet kiadása”[2]. A külön kötet megjelenése ellen szólt azonban annak magas nyomdai költsége, ezért a MOB a könyv kiadásának tervezési szakaszában azt is fontolóra vette, hogy az előadások szövegét azok sorrendjében, füzetenként jelentetti meg, 2-3 ív terjedelemben, és az előadásokkal párhuzamosan hozza forgalomba. A könyv előszavában viszont már azt olvashatjuk, hogy a Székesfőváros és a Bizottság közös vállalkozásában, továbbá Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter hathatós támogatásával a budapesti műemlékeket bemutató, gazdagon díszített összefoglalás önálló kötetben jelenhetett meg. Az eredeti elképzelést tükrözi viszont a kötet borítója, amely valóban a Blauen Büchert idézi.

  A Lechner Jenő szerkesztésében megjelent kötet nyolc kiváló tudósnak (Gárdonyi Albert, Kuzsinszky Bálint, Szőnyi Ottó, Lux Kálmán, Csányi Károly, Foerk Ernő, Kertész K. Róbert, Lechner Jenő) a jubileumi ünnepség kapcsán tartott előadásait tartalmazza. A mű összefüggő képet kívánt nyújtani az egyesített három város fejlődéséről és műemlékei történetéről a kezdetektől a főváros egyesítéséig. A nyitó tanulmányban egy átfogó Budapest történetet ismerhetünk meg Gárdonyi Albert tollából, majd a kronológiai idővonalat megtartva megismerhetjük a legrégebbi, aquincumi műemlékeket, a románkori, a gótikus, a reneszánsz „stíluskorszak” műemlékeit, a török hódoltság időszakát, a barokk kor emlékeit. Az utolsó írás a József nádor korától az egyesítésig terjedő időszakot öleli fel. A kötet készítői nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy a külföldi olvasók és kutatók számára is hozzáférhetővé tegyék ezt az anyagot, ezért francia, angol, olasz és német nyelvű kivonatokat is készítettek a magyar szöveghez. A tanulmánykötet a maga korában úttörőnek számított nemcsak a műemlékek illusztrált bemutatása, a múltat a folyton fejlődő jelennel való összekapcsolásának gondolata miatt, hanem előadásmódjával is, amely a hazai műemlékek iránti érdeklődés szélesebb körökben való terjesztését tűzte ki célul. Hiszen a műemlékeinknek semmi más nem jelenthet akkora védelmet, mint a megtartást célját ismerő, a műemlékekért lelkesülő közvélemény. A helyesen kialakított műemléki közhangulat pedig maga a legjobb védelem.

A könyv nemcsak az olvasóközönség, hanem a szakma elismerését is elnyerte, a korabeli újságokban számos dicsérő recenzió[3] is megjelent, sőt a Magyar Mérnök- és Építész Egylet 1925-ben „mint az elmúlt év folyamán megjelent szakmunkák legjobbját,” egyleti aranyéremmel is kitüntette.

                                                                                              Papp Andrea

                                                                                 

 

[1] A „Die Blauen Bücher” c. könyvsorozat, azaz a kék védőborítóval megjelent könyvek az 1902-ben Düsseldorfban, Karl Robert Langewiesche által alapított kiadó kezdeményezéséből születtek. A művészetekre, építészetre és kultúrtörténetre összpontosító „alacsony árú, előkelő tömegcikk”, amely a széles olvasóközönség számára készült, a kiadó egyik legsikeresebb vállalkozása lett. Az 1913-ban a taunusi Königsteinbe költözött kiadó „Die Blauen Bücher” sorozatával még napjainkban is találkozhatunk a könyvesboltok polcain.

[2] MOB jegyzőkönyv 1923. jan. 16. (MÉM MDK, Tudományos Irattár, MOB Iratok 1923/148)

[3] Pl.: Magyar Iparművészet, 28. évf. 1925. 1. sz. 22.; Napkelet, 1925. 8. sz. 277-279.