A hónap műtárgya – 2023. február

A Sebestyén-Lechner iroda rekonstrukciója egy pénztárnapló alapján

Digitalizálási és gyűjteménykezelési munkánk során rögzítettük a Sebestyén Artúr hagyatékából származó pénztárnaplót, amelynek segítségével egy iroda működése és a Lechner Ödönnel közös évek is rekonstruálhatók. A februári „Hónap műtárgya” ez az érdekes dokumentum. MÉM MDK Múzeumi Osztály, ltsz.: 70.016.61.

2021 nyara óta intézményünk Múzeumi Osztályán őrzött építész-hagyatékok mintegy 10.000 műtárgyát: terveket, fotókat, dokumentumokat digitalizáltunk a Digitalizációs Osztály segítségével, valamint a tárgyakhoz tartozó adatokat is rögzítettük. Ennek a munkának a részét képezte Lechner Ödön hagyatékának feldolgozása is, amely 65 db tervet és 15 db fotót tartalmaz. Ezt követően a Sebestyén Artúrtól származó gyűjtemény feldolgozása is elkészült, melynek során e sorok szerzője rögzítette az építész 1908 és 1910 között Lechnerrel közösen vezetett pénztárnaplójának adatait is. A két építész közös munkáin kívül az iroda működése is rekonstruálható, sőt rávilágít néhány további érdekes történeti adalékra is.

A Lechner Ödön életművével foglalkozó monográfiákban gyakran olvasható, hogy irodájában kezdte pályafutását számos ismert hazai építész. Baumhorn Lipót például tíz évig dolgozott a Rökk Szilárd utca 39. szám alatti irodában, amely Pártos Gyula tulajdonában volt. A Pártossal való különválás után a mester gyakran követőivel közösen indult tervpályázatokon, sokszor társult velük, s mindig Lechner költözött társai irodájába. A fellelhető dokumentumok alapján Lechner a Pártos-iroda után 1901-ben Lajta Bélával társult. Ezekben az években Lechner családjával a Prymayer-házban lakott a Sas utca 9. szám alatt, de Lajta Béla Dohány utca 42. szám alatti irodájában dolgozott 1906-ig, majd a Pálma utca 10. szám alá költözésekor Lechner már nem követte társát. Ekkoriban a mester olyan építészekkel ápolt szoros kapcsolatot, mint Komor Marcell és Jakab Dezső, valamint Kőrössy Albert Kálmán és egykori társa, Sebestyén Artúr. Az 1910-es években Lechner a Vágó József által tervezett Gutenberg tér 4. szám alá volt bejelentve, ahol maga Vágó is lakott. A szerteágazó Lechner-életmű pontosítását segíti a Múzeumi Osztályunk Sebestyén Artúr hagyatékában talált pénztárnapló.

 

Lechner és Sebestyén közös irodája 1908 és 1910 között

1908-ban a Gellért szálló és fürdő tervein dolgozó Sebestyén Artúr – az épület tervpályázatának bírái között lévő – Lechner Ödönnel társult, aki nem sokkal előtte Párizsban tartózkodott. Az Avenue Henri Martin 33. szám alatt lakott, aki arról tájékoztatta pesti lakásának bérlőjét, hogy költözzön ki lakásából. Ebből és a pénztárnapló kezdő dátumából (1908 júniusában indították közösen) kiderül, hogy a társulás miatt költözhetett haza a mester. Lechner Ödön és Sebestyén Artúr 1908 tavaszán kapták meg a kecskeméti elmegyógyintézet tervezési megbízását, tehát ez adhatta az alkalmat a közös iroda elindítására. Sebestyén Artúr 1904-ben a Kmetty utca 20. szám alatt tervezett saját házában rendezte be irodáját, itt dolgozott Lechner Ödön is, lakcíme a Sas utca 9. maradt.

A pénztárnapló bejegyzései alapján Sebestyén és Lechner irodájában több rajzoló dolgozott: Krausz Ármin építőmester, az 1920-as években New Yorkban tervező Kaszab Miklós, illetve Dorman Jenő, Göndör Imre és Brankovics Szilárd rajzolók. Két év leforgása alatt meglehetősen sok pályamű és megbízás terve készülhetett el, erről tanúskodik a számos étel és ital, irónok, fénymásolatok és kocsi költségek bejegyzései. A kecskeméti elmegyógyintézet részlettervei a napló szerint 1908. november 15-én kerültek Ellinger könyvkötőhöz. Az aktív munka minden bizonnyal tágasabb és jobban felszerelt irodát igényelt, ezért a Kmetty utcai tervezőirodán átalakítási munkákat kezdeményeztek. 1909 januárjában a pénztárnaplóban rögzítették az átalakítás költségeit: „villanyszerelők és lámpások, rabitz falak készítése, kőművesmunkák, lakatos, parketta, üveges, kályhás” tételek sorakoznak egymás alatt.

1908 decemberében készültek el a Pesti Hazai első Takarékpénztár pályázatának fénymásolatai, és fizették Kiss Aladár részkiadásait, akinek testvére Kiss Géza, Sebestyén egykori társa, Kőrössy Albert Kálmán tervező partnere volt az 1910-es évektől. A sárospataki tanítóképző pályatervei 1909 májusában készültek el, ekkor az irodai dolgozók között volt a korábban említettek mellett Werner Frigyes is, aki később Györgyi Dénessel dolgozott együtt.

A pénztárnaplóból kiderül, hogy az éjszakai munkákra külön narancsot osztottak a rajzolóknak, mert akkoriban a déli gyümölcsöknek élénkítő hatást tulajdonítottak. 1910-től ritkábbak a bejegyzések, februárban még elkészültek az Erzsébet-szobor tervei, áprilisban azonban megszűnt az együttműködés a mester és Sebestyén Artúr között. Lechner Ödön utolsó nagy víziója, a kecskeméti víztorony ötlete azonban szintén ekkoriban született meg. A csak tervben maradt építményre hasonlító torony egy rajza a Sebestyén-hagyatékban is megtalálható.

Sebestyén Artúr és Lechner Ödön társulásának befejezése után néhány hónappal, 1910 októberében meghalt a mester fia, s a megtört Lechner beletörődött a víztorony meghiúsulásába is. 1911-ben Málnai Béla kérésére megírta önéletrajzát, majd Vágó József vette szárnyai alá. Utolsó terveik elkészülése és valamennyi megvalósulása idején a mester a Vágó-féle Gutenberg-otthonban élt haláláig.

A pénztárnapló alapján felsorakoztatott történeti adalékok nemcsak a további Lechner-kutatásokat ösztönzik, hanem egy Sebestyén Artúr monográfia megszületését is, amely a mester életművének pontosítását is segítheti.

 

Baldavári Eszter

 

Források:

Lechner Ödön hagyatéka, MÉM MDK Múzeumi Osztály

Sebestyén Artúr hagyatéka, MÉM MDK Múzeumi Osztály

Vámos Ferenc hagyatéka, MÉM MDK Múzeumi Osztály

Az Ujság, 1908. július 14. Magánépítési engedélyek

Baldavári Eszter: Lechner Ödön „irodái”: történeti rekonstrukció egy pénztárnapló alapján. Magyar Építőművészet 2022/3, 63-67.

Lyka Károly: Remények. Uj Idők, 1904. 10. évfolyam, 27-52. szám. 636.

Magyar Építőművészet, 1910/8. 1. 32.

Mendöl Zsuzsa: Málnai Béla. Budapest, 1974.

Művészet 1910/9. 7. 307.

Pesti Hírlap, 1909. január 24.

Pesti Napló, 1908. május 5. Gőzfürdő építése Pancsován