Budapest 150

[{"type":"content","content":"

November 17-én van a 150. évfordulója, hogy Buda, Óbuda, Pest egyesítéséből létrejött Budapest. Az ünnepi év alkalmából nyáron a Városháza parkban rendeztünk szabadtéri kiállítást, mely november 17-tól január 10-ig a bécsi Collegium Hungaricumban látható. Tartalmában kicsit megújulva, az osztrák fővároshoz igazítva jelentkezik a város változásait témánként bemutató tárlat.

\n\n
\n

 

\n"},{"type":"content","content":"

Idők – fotók – történetek

\n\n

 

\n\n
\n
\n

\"\"

\n
\n\n
\n

\"\"

\n
\n
\n\n

 

\n\n

Budapest megszületése egybeesett a fotográfia elterjedésével, nagyvárossá alakulása a fényképezés mindennapossá válásával. Számtalan fotó dokumentálja a város 150 éves fejlődését, számtalan a hozzájuk tartozó történet is. A tablókon a Magyar Építészet Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ országos gyűjtőkörű műemlékvédelmi fotótárának Budapestet ábrázoló anyagából látható válogatás. A Budapesttel egyidős intézményes állami műemlékvédelem a város minden korszakából őriz fényképeket. A mindennapi szakmai munka dokumentálására szolgáló fotók mellett neves fényképészek hagyatékai kerültek a gyűjteménybe, köztük Petrik Albert építész 19-20. század fordulóján készült sorozatai, vagy fotóművészek anyagai, mint Szöllősy Kálmán lírai felfogású képei és Seidner Zoltán tűéles dokumentatív fotói a 2.világháború körüli évtizedekből, amelyek még értékesebbé teszik e forrásanyagot. A tablókra válogatott képek még ha hézagosan is, de mozaikszemekként kirajzolják a főváros 150 éves történetét. 

\n\n
\n

 

\n"},{"type":"content","content":"

Körutak

\n\n

 

\n\n

A városszerkezet teljes megújítását célzó 1871-ben kiírt tervpályázat lényeges eleme volt a fő közlekedési útvonalak kialakítása és a hozzájuk kapcsolódó Duna-hidak helyének kijelölése. A budapesti körutaknak a bécsi Ringgel ellentétben nem reprezentális, hanem elsősorban közlekedési szerepe van, ez az útvonal Budapest egyik fő ütőere. A Nagykörút informális elnevezés, a Szent István-, Erzsébet-, Teréz-, József- és Ferenc körutak által alkotott pesti szakaszra. Ezen belül helyezkedik el a Kiskörút, amely a belvárosban köt össze két fontos sugárirányú főútvonalat: az Andrássy és az Üllői utat. A Pest városát körülvevő, első sorban ipari területeken áthaladó külső körút kiszabályozásáról egy 1872-es törvény rendelkezett és a nyomvonal kiépítése már 1896-ra elkészült, a teljes vonalat a hozzá kapcsolódó hidakkal 2019-ben fejezték be.

\n\n

 

\n\n
\n
\n

\"\"
\nErzsébet körút (ismeretlen szerző, 1930-as évek)

\n
\n\n
\n

A teljes útvonalat az 1896-os Millenniumi ünnepségekre nyitották meg. A körúton ekkor elegáns szállodák, üzletek, kávéházak sorakoztak. A képen a Nagykörút egyik legimpozánsabb épülete is látható, a New York palota, mely Pest legelegánsabb kávéházának adott otthont.

\n
\n
\n\n
\n
\n

\"\"
\nPetőfi híd (ismeretlen szerző 1938 körül)

\n
\n\n
\n

A Nagykörút déli lezárásaként 1937-ben adták át a forgalomnak Petőfi hidat. A fotón látható a híd közepén magasodó Magyar Haditengerészeti Emlékmű, amely a II. világháborúban megsemmisült.

\n
\n
\n\n
\n
\n

\"\"
\nVillamos megálló, Blaha Lujza tér (ismeretlen szerző, 1940-es évek)

\n
\n\n
\n

A Nagykörúton megnyitása kezdetétől üzemelt a lóvasút, amit 1887-ben váltott fel a villamos, amely a Nyugati Pályaudvar és a Király utca között járt. Ma a Száll Kálmán tér és Móricz Zsigmond körtér között ingázó 4-es 6-os villamos egész nap és éjjel közlekedik, napi utasszáma eléri 220 ezer főt.

\n
\n
\n\n
\n
\n